15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Elmaradt munkabér
Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetni egy 2019. évben kilépett, fejlesztőmérnök munkakörben alkalmazott munkavállaló részére 2014. évre vonatkozóan kifizetett több millió forintos elmaradt munkabérből abban az esetben, ha a kifizetésre egy hosszas bírósági tárgyalást követő ítélet alapján került sor, és a munkavállaló időközben 2018-ban saját jogú nyugdíjassá vált?
2. cikk / 15 Rokkantsági nyugdíj
Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
3. cikk / 15 Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló keresete
Kérdés: A nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet vagy egyéb kereseteket kell figyelembe venni a rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló havi átlagának megállapításakor? Hogyan kell elbírálni, hogy kell-e csökkenteni az ellátást? A törvényi szabályozás nem egyértelmű ebben a kérdésben.
4. cikk / 15 Nyugdíjba vonuló munkavállaló szabadságmegváltása
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy munkavállaló részére fizetendő szabadságmegváltás összege után, aki több mint 10 hónapja táppénzben részesül, a felülvizsgálat 85 százalékos egészségkárosodást állapított meg nála, és november 1-jétől rokkantsági nyugdíj megállapítását kérte? Figyelembe fogják-e venni ezt az összeget a nyugdíj összegének megállapítása során?
5. cikk / 15 Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei
Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
6. cikk / 15 Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére
Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
7. cikk / 15 Nyugdíjjárulék levonása utólagos kifizetés esetén
Kérdés: Hogyan kell levonni a nyugdíjjárulékot annak a munkavállalónak az esetében, akinek az előző munkahelye 2009. június 30-án megszűnt, jelenlegi munkahelyén 2009. július 1-jétől dolgozik, és az előző munkahelyén 2010. márciusban jutalmat fizettek ki számára a 2009. január 1-jétől 2009. június 30-ig terjedő időszakra? A munkavállaló az előző munkahelyén időarányosan elérte a nyugdíjjárulék-maximumot.
8. cikk / 15 Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
9. cikk / 15 Nyugdíjas munkavállaló utólag kifizetett járandóságának nyugdíjjáruléka
Kérdés: Helyesen járt-e el a kifizető abban az esetben, ha egy nyugdíjas munkavállaló részére a munkaügyi bíróság döntése alapján 2006. évre vonatkozóan 2007. évben kifizetett járandóságból levonta a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy ezt a közterhet csak 2007. április 1-jétől kell megfizetni?
10. cikk / 15 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
