Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban, illetve felhasználási szerződésalapján) akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavijárulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőlegnaptári napokra annak harmincadrészét (minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Megbízás biztosítási kötelezettségének elbírálása

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetni egy hosszabb időre (3-6 hónapra) megkötött megbízási szerződés esetén, ha a feladat nem folyamatos, ismétlődő tevékenység, és az egy hónapra jutó összeg alatta van a minimálbér 30 százalékának (pl. tanfolyami előadók, tanulmány elkészítése határidőre, programírás stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...és felhasználási szerződés esetén a jogviszonytartama – melynek napjaival, illetve hónapjaival osztjuk a járulékalapot képezőjövedelmet a biztosítási kötelezettség megállapítása céljából – a felkéréstől ateljesítésig, a mű elkészültéig eltelt idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Jogdíj ekho-ja

Kérdés: Alkalmazható-e az ekho a jogdíjként kifizetett díjra egy könyvkiadással foglalkozó cég szerzői esetében, ahol a művek megírásának ellenértéke két tételből: a személyes közreműködés díjából és a jogdíjból tevődik össze?
Részlet a válaszából: […] ...kerülhet sor: a személyes munkavégzésre tekintettel, illetve ajogok felhasználásának az ellenértékeként. (Ez utóbbi valóban nem minősüljárulékalapot képező jövedelemnek.) Az Ekho-tv. viszont e lehetségesmegbontásra semmilyen utalást sem tartalmaz, mivel az ekho...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Biztosítási kötelezettség felhasználási szerződés alapján

Kérdés: Kifogásolhatja-e egy esetleges ellenőrzés a járulékalap megállapítását egy kiadói vállalatnál az alábbi esetben? A cégnél a külsős munkavállalók részére megbízási és felhasználási szerződések alapján számfejtik a juttatásokat, melyek szerint a biztosítási jogviszonyt megalapozó időszak a szerződés keltétől a teljesítés időpontjáig tart, a szerzők esetében azonban gyakran elhúzódik a cikkek leadása, így egy ténylegesen 2-3 napig tartó munka esetében is két-három hónapos időszakok keletkeznek, az egy napra jutó megbízási díjak pedig alatta maradnak a minimálbér 30 százalékának. Nem kellene esetleg időkeretet megadni a munka elvégzésére a szerződésen belül?
Részlet a válaszából: […] ...része, amelyet a személyes munkavégzésért fizetnek ki, illetőleg amegbízási szerződés alapján kifizetett díjazás akkor képez járulékalapot, haeléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30százalékát, illetőleg naptári napokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...azt a magánszemélyt, aki– nyugdíjas, vagy a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról,hogy nyugdíjas,– vagy az adóévben – minden más járulékalapot képezőjövedelmét, valamint minden ekho alapot képező bevételének 50 százalékátfigyelembe véve – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Magántervezői tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a heti 40 órás főfoglalkozású munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas magánszemély magántervezői tevékenységéből származó jövedelme után abban az esetben, ha nem vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak szerint kell elbírálni a biztosítási kötelezettségét. Ennekmegfelelően, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező(adóelőleg számításánál figyelembe veendő) jövedelme eléri a tárgyhónapotmegelőző hónap első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől az éves járulékfizetési felső határ kizárólag a nyugdíjjárulékra vonatkozik. "(2) A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett, egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.