Rendvédelmi igazgatási alkalmazott szülése

Kérdés: Rendvédelmi igazgatási alkalmazott a szülési szabadság tartamára csecsemőgondozási díjra vagy szülési szabadságra szerez jogosultságot. Melyek azok a rendelkezések, melyek megkönnyítik a választást, hogy valójában melyik ellátás igénybevételére nyílik lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem járulékalapot képez, ami után a biztosított társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett.A bemutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ... 2009. VII-től* 1 százalék* 1,5 százalék * A munkaadói járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2009. július 1-jétől csökken. A járulékalap minimálbér kétszeresét (143 000 forint) meghaladó része után, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...kellegymáshoz viszonyítani.A 2009-es évben az éves keretösszeg 858 000 forint (71 500forint x 12 hónap). A Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képezőjövedelem: 1. az Szja-tv. szerinti, összevont adóalapba tartozó, azönálló és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...hogy az említett mértéket meghaladó összegetmunkaviszonyból származó adóköteles jövedelemként kell figyelembe venni.A Tbj-tv. szerint járulékalapot képező jövedelem többekközött az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...hasonlóan – ugyancsak a magyartársadalombiztosítás és a Tbj-tv. hatálya alá tartoznak. Esetükben a magyarállampolgárokhoz hasonlóan járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv.szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Külföldi napidíj közterhei

Kérdés: Kell-e a munkaadói és munkavállalói járulékot fizetni a munkavállalóknak adott külföldi napidíj adóköteles része után? Melyik jogszabály tartalmazza a külföldi napidíj után fizetendő járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...arendszeres vagy nem rendszeres bérre vonatkozó általános szabályok szerint kellmegállapítania. A Tbj-tv. 4. § k) pontja értelmében járulékalapot képezőjövedelemnek – egyebek mellett – az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapbatartozó, az önálló és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy cég egy szakképző iskolával kötött megállapodás alapján szorgalmi időben 3 napos gyakorlati képzést tart tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolai tanulók részére. A tanév végén ugyanezek a tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlatukat is itt töltik. Milyen díjazás illeti meg őket ezekre az időszakokra? Milyen közterheket kell fizetni, ha a nyári gyakorlat idejére havi 18 000 forint összegű díjazást kapnak a diákok?
Részlet a válaszából: […] ...köteles megállapítani és levonni az Szja-tv. 47. §-a alapján.Az adóköteles jövedelem társadalombiztosítási szempontból járulékalapot képező jövedelemnek minősül, mely után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 29 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...adó- és járulékkötelezettségek meghatározását az eltérő szabályokra tekintettel külön-külön kell elvégezni. A Tbj-tv. 21. §-a járulékalapot nem képező jövedelemnek minősíti a foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Versenydíj utáni közterhek

Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?
Részlet a válaszából: […] ...A versenyek díjaként kifizetett pénzösszeg azonban az Szja-tv. 28. §-ában meghatározott egyéb jövedelemnek minősül, amely nem képez járulékalapot, és emiatt járulékfizetési kötelezettség nem is terheli. Figyelemmel kell lenni mindezek mellett arra is, hogy a verseny...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Utazási bérlet, lakásbérleti díj járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat, illetve adókat kell fizetni a munkavállalók részére adott helyi járati bérlet ára (a számla a cég nevére szól), illetőleg a munkavállalónak bérelt lakás bérleti díja után?
Részlet a válaszából: […] ...szja, továbbá 3 százalékos munkaadói járulék terheli. Továbbá a bérlet értéke a Tbj-tv. 4. § k) pontjának 1. alpontja szerint járulékalapot képező jövedelemnek számít, melynek összege után a foglalkoztató a 29 százalékos társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.
1
2