Felhasználási szerződés

Kérdés: Egy ellentmondás feloldásában kérem a segítő magyarázatukat. Miként válhat járulékkötelessé más adózási mód választása esetén egy biztosítási kötelezettséggel nem járó jogviszonyból származó jövedelem? A Tbj-tv. 32. szakasza kimondja, hogy nem járulékalap a felhasználási szerződés alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díj. Ugyanakkor az ekho szerinti adózás keretében e díjazásból – a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is magában foglaló – 15 százalékos egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás kerül levonásra.
Részlet a válaszából: […] ...a jogok felhasználásának az ellenértéke nem képez járulékalapot, és felhasználási szerződés esetén csak abban az esetben vizsgálható a biztosítási kötelezettség – mégpedig a megbízásra vonatkozó szabályok szerint –, amennyiben a személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Ekhós munkavállaló minimumjáruléka

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimálbér harminc százaléka utáni járulékokat annak a munkaviszonyban álló munkavállalónak, aki az ekho szerinti adózásról nyilatkozott, és egy másik foglalkoztatónál állandó megbízási jogviszonyában biztosítottként a minimálbért jelentősen meghaladó jövedelem után megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve a foglalkoztatója is meg-fizeti a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ), azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb.Az Ekho-tv. értelmében az ekhót fizető magánszemély biztosítási jogviszonyára és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Ekhós jövedelem figyelembevétele kereseti korlátnál

Kérdés: A korhatárt be nem töltött nyugdíjas esetében figyelembe kell venni az ekhós megbízási díjat a kereseti korlát számítása során, tekintettel arra is, hogy a munkaviszonyból származó jövedelem nem számít bele a kereseti korlátba, míg a megbízási jogviszonyból származó igen?
Részlet a válaszából: […] ...valóban nem kell figyelembe venni az Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas e jogviszonyából származó keresetét, hiszen az nem képez járulékalapot.Ellenben minden olyan nyugdíjjárulék-köteles jövedelem beleszámít a minimálbér 18-szorosának megfelelő összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Szerzői díj közterhei

Kérdés: Milyen közterhekkel kell számolnia annak az induló vállalkozásnak, amely szeretne egy speciális figyelemfelkeltő logót terveztetni egy iparművésszel, illetve a tevékenysége végzéséhez megbízást adott egy egyedi szoftver elkészítésére is?
Részlet a válaszából: […] ...alkotás hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj.A járulékalap megállapításakor tehát kizárólag a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés díjazását kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] ...korábbi, mint a megállapítás kért kezdő időpontja.A cb) alpontban meghatározott jogosultsági feltételvizsgálata során az a négyhavi, járulékalapot képező tényleges jövedelem,illetőleg járulékalap vehető figye­lembe, amely után – a járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...A járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívülkell hagyni továbbá azt az időtartamot, amelyre a foglalkoztatottnakjárulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen ha táppénzben,terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Megbízási díjak összevonása

Kérdés: Összevonandó-e a két jövedelem abban az esetben, ha egy cég havi 20 000 forint összegű megbízási díjat fizet egy munkavállalónak, és ugyanabban a hónapban 30 000 forint ekhós jövedelmet is, ugyancsak megbízási jogviszony alapján?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése alapján a munkavégzésreirányuló egyéb jogviszonyokból származó, ugyanannál a foglalkoztatónál anaptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket valóban össze kellszámítani a biztosítási kötelezettség elbírálása során. A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Közalkalmazott édesanya további jogviszonya

Kérdés: Közreműködhet-e személyesen a kft. tevékenységében az a főállású közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező édesanya, akinek 3. gyermeke után járó GYES-e 2010 szeptemberében lejárt, 2011 márciusáig szabadságát tölti, és utána főállású anyai státuszba szeretne kerülni? A kft.-nek ő az ügyvezetője, de ezért a tevékenységért nem vett fel megbízási díjat. Mikortól kerülhet főállású anyai státuszba úgy, hogy közben tagi jogviszony keretében, díjazás nélkül fejlesztési munkát végez a cégben? Mennyi a főállású anyának járó juttatás, és az után kell-e adózni, illetve vonnak-e belőle járulékot? Keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettsége a cégnek ezekben az időszakokban?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozásban továbbfolytatott személyes közreműködésre tekintettel járulékfizetési kötelezettségkeletkezik. Ebben az esetben járulékalapnak a tag jövedelmét, de havi átlagbanlegalább a tevékenységére jellemző keresetet, jövedelem hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy rokkantsági nyugdíjban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...ha azabból származó bevételt az Szja-tv. szerint a jövedelem kiszámításánálfigyelembe kell venni. Kereset, jövedelem alatt azt a járulékalapot képezőjövedelmet, illetve azt a járulékalapot kell érteni, amely után a Tbj-tv.alapján – a járulékfizetési felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezései szerint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekremég a korábbi rendelkezések vonatkoznak. Ebből adódóan azon járulékalapotképező jövedelem után, ami július 10-éig kifizetésre kerül – függetlenül attól,hogy június 30-át követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.
1
2