Tanulók nyári szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a közép-, illetve felsőoktatási képzésben részt vevő tanulók kötelező nyári szakmai gyakorlatával kapcsolatban? Kell-e adni valamilyen juttatást, be kell-e jelenteni az APEH-nak, illetve milyen közterheket kell megfizetni a foglalkoztatás után?
Részlet a válaszából: […] ...vesz részt, amelyben a nemzetgazdaságigényeinek megfelelő szakképzett munkaerő nehezen biztosítható.A tanuló fent említett juttatásai járulékalapot képeznek. Ezen túlmenően az állam a közoktatási intézményben nappalirendszerű iskolai oktatásban szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Főiskolai hallgató beltag közterhei

Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
Részlet a válaszából: […] ...tekintendő.A nyugdíjasnak nem tekinthető társas vállalkozónak főszabályszerint a személyes közreműködésre tekintettel kiosztott járulékalapot képezőjövedelem (de legalább havi 131 ezer forint vagy a minimálbér) alapulvételévelkell megfizetnie a járulékokat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Gyakornoknak fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Kell-e egy kft.-nek közterheket fizetni a nyári szakmai gyakorlatra foglalkoztatott egyetemi hallgató gyakornoknak fizetett havi 4000 forint összegű díjazás után abban az esetben, ha a foglalkoztatásra az egyetemmel kötött szerződés alapján kerül sor? Terheli-e valamilyen fizetési kötelezettség a hallgatót?
Részlet a válaszából: […] ...csak a biztosítási kötelezettséggel járójogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelemmel összefüggésbenmerülhet fel.Jelen esetben már az első feltétel sem áll fenn, hiszen azegyetemi hallgató és a gyakorlati képzésben részt vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló egyéb jogviszony keretében kerül sor, a dolgozó akkorválik biztosítottá, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavijárulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napjánérvényes minimálbér havi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Bedolgozói jogviszony

Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
Részlet a válaszából: […] ...jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Szakképző iskolába járó tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Kötelező-e a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak adóazonosító jelet igényelnie a tanulószerződés megkötésekor? A foglalkoztatónak kell-e tb-kiskönyvet nyitnia a részére? A tanuló folyamatos foglalkoztatása esetén a nyári szünetben szünetel-e a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...tekintendő.Társadalombiztosítási szempontból a tanulószerződésben meghatározott díj a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja értelmében járulékalapot képező jövedelem, ami után – tekintettel arra, hogy a tanulóra a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerint kiterjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Gyakorlati oktatásban részt vevő szakmunkástanuló részére – tanulmányi szerződéssel, illetve anélkül – milyen jövedelmet kell fizetni a tanulmányi időszakban, illetve a nyári szünetben, és ennek a jövedelemnek milyen járulékvonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...díj – ami 2002-ben nem lehet kevesebb a minimálbér 6 százalékánál, tehát 2002-ben havi 3000 forintnál (Szak-tv. 44. §-a) – járulékalapot képező jövedelemnek minősül, ami után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.