Rendvédelmi igazgatási alkalmazott szülése

Kérdés: Rendvédelmi igazgatási alkalmazott a szülési szabadság tartamára csecsemőgondozási díjra vagy szülési szabadságra szerez jogosultságot. Melyek azok a rendelkezések, melyek megkönnyítik a választást, hogy valójában melyik ellátás igénybevételére nyílik lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem járulékalapot képez, ami után a biztosított társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett.A bemutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szülése

Kérdés: Alkalmazható a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontjában megfogalmazott járulékmentesség a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendőr szülési szabadságának idejére járó távolléti díj elszámolásakor ugyanúgy, mint a csecsemőgondozási díj esetében?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem járulékalapot képez, ami után a biztosított társadalombiztosítási járulékot fizet.A bemutatott számfejtőhelyi problémakör –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Mezőgazdasági őstermelő járulékai

Kérdés: Milyen összegű járulékot kell fizetnie annak az 50 éves mezőgazdasági őstermelőnek, akinek közalkalmazotti jogviszonya május hónapban szűnt meg, ezt követően 3 hónapig álláskeresési járadékban részesült, és a járási hivatal tájékoztatása szerint 45 nap után őstermelőként járulék-fizetésre kötelezett lesz? Az érintett 20 év szolgálati idővel fog rendelkezni abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosítás egy jelenleg vitatott 2 éves egyéni vállalkozói időt is elismer. Valóban csak a 7110 forint összegű egészségügyi járulékot kell fizetnie, ha meglesz a 20 éves szolgálati ideje?
Részlet a válaszából: […] ...járulék terheli.Amennyiben ez évben kezdte az őstermelői tevékenységet, vagy tavalyi bevétele 8 millió forint felett volt, havi járulékalapja a minimálbér, ami után 10 + 7 százalékos járulékot, illetve 22 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] ...korábbi, mint a megállapítás kért kezdő időpontja.A cb) alpontban meghatározott jogosultsági feltételvizsgálata során az a négyhavi, járulékalapot képező tényleges jövedelem,illetőleg járulékalap vehető figye­lembe, amely után – a járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Házastárs foglalkoztatása családi gazdaságban

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezhet munkát a férje családi gazdaságában az a feleség, aki jelenleg 50 százalékos munkacsökkenésére tekintettel szociális ellátásban részesül, és rendelkezik egy 4 órás munkaviszonnyal is? Az ellátást semmiképpen sem szeretné elveszíteni.
Részlet a válaszából: […] ...meghaladja, akkor ezt a bevételt isbeszámítva kell a jövedelmét meghatároznia (Szja-tv. 23. §). Keresetnek,jövedelemnek minősül az a járulékalapot képező jövedelem, illetve az ajárulékalap, amely után a Tbj-tv. alapján nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségáll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló bruttó bérét terhelő éslevonandó nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási járulék mértéke nemváltozik, illetve a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része utántovábbra is 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...azesetben a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és anyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képezőjövedelem, illetve evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-benmeghatározott adóalap 4 százaléka....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott dolgozó szülése

Kérdés: A szülés után jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re, vagy igényeljen munkanélküli-segélyt az a dolgozó, aki 2004. október 1-jétől 2005. augusztus 30-áig egy kft.-ben dolgozott napi 6 órában, 2005. szeptember 1-jétől 2005. szeptember 18-áig passzív táppénzben részesült, 2005. szeptember 20., 21., 22., 23., 26., 27., 28., 29., 30. napjain alkalmi munkavállalói könyvvel volt foglalkoztatva (9 nap), 2005. október 3., 4., 5., 6., 7., 12., 14., 17., 19., 20., 24., 26. napján, valamint november 2., 3. és 9. napján szintén alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatva, és 2006-ban fog szülni.
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér kétszeresénekharmincadrészének a figyelembevételével kell azt megállapítani. Ha azonban abiztosított egészségbiztosítási járulékalapját képező jövedelme, illetve amunkanélküli-ellátás alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...azáltalános szabályok szerint személyi jövedelemadó(-előleg) terheli. Aszemélyijövedelemadó-előleg alapját képező jövedelmük egyben járulékalapotképező jövedelemnek is minősül, melyből az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékotle kell vonni, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...adó- és járulékkötelezettségek meghatározását az eltérő szabályokra tekintettel külön-külön kell elvégezni. A Tbj-tv. 21. §-a járulékalapot nem képező jövedelemnek minősíti a foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.