Magyar és külföldi ügyvezetők jogállása

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől az ügyvezető választott tisztségviselőnek minősül, akire akkorterjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységből származó járulékalapot képezőhavi jövedelme (tiszteltdíja) eléri a minimálbér 30 százalékát vagy naptári napokraennek harmincadrészét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Török állampolgárságú kft. ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy Magyarországon 1999-ben alapított kft.-nek két török állampolgárságú ügyvezetője van. Tulajdonosi részesedésük aránya: 10 százalékos nyugdíjas, ő rendelkezik a munkáltatói jogokkal, 90 százalékos tulajdonos nem nyugdíjas. A társasági szerződés nem rendelkezik sem a személyes közreműködésükről, sem a jövedelmükről. Társas vállalkozóként látják el ügyvezetői tevékenységüket, amelyért havonta a minimálbérnek megfelelő díjazásban részesülnek. Biztosítottnak minősülnek-e, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn utánuk?
Részlet a válaszából: […] ...irányadónak kell tekinteni.Érvényes munkaszerződés hiányában ez pedig azt jelenti, hogy a nyugdíjas ügyvezetőrészére kifizetett, járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a megbízásijogviszonyra előírt szabályok értelmében kiterjed a biztosítás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Külföldi ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek, illetve a tagnak egy magyar kft. izraeli állampolgárságú, tartózkodási engedéllyel rendelkező tagja után, ha ügyvezetői tevékenységére tekintettel jövedelmet vesz fel? Hogyan alakul mindez, ha román állampolgárról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...viszont megbízási jogviszonyban állnak. Ebben az esetben csak akkor terjed ki rájuk a biztosítás, ha e tevékenységből származó, járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembe veendő) jövedelmük eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Külföldön dolgozó beltag járulékfizetése

Kérdés: A betéti társaság beltagja Németországban hivatalos munkavállalási engedéllyel, munkaszerződéssel munkát vállal. Kell-e fizetni utána Magyarországon a minimálbér járulékait, illetve egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...órás foglalkoztatással, akkor – a 2000. évi XXX. törvény alapján – is alkalmazhatjuk a Tbj-tv. 29. §-ának (6) bekezdését, tehát járulékalapjának nincs minimuma, hanem a tényleges tagi jövedelme után kell megfizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.