407 cikk rendezése:
1. cikk / 407 Szociális hozzájárulási adó alapja
Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
2. cikk / 407 Végelszámoló kisadózó egyéni vállalkozása
Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan induló egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy végelszámolás alatt álló kft. tagjaként jelenleg ellátja a végelszámolói tevékenységet is?
3. cikk / 407 Külföldi ügyvezetők bejelentése
Kérdés:
Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
4. cikk / 407 Megbízási díj számfejtése
Kérdés: Meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, illetve a szociális hozzájárulási adót egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy után abban az esetben, ha a megbízás elvégzésének 2023. július 10-től 14-ig tartó időszakában még nem volt nyugdíjas, viszont a kifizetéskor – augusztus 21-én – már öregségi nyugdíjban részesült? Hol található az ezzel kapcsolatos szabályozás? A megbízott 100 ezer forint összegű megbízási díjban részesült, amely alapján a biztosítási kötelezettség fennállna.
5. cikk / 407 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
6. cikk / 407 Szociális szövetkezet ügyvezetője
Kérdés: Van elvárt járulékfizetés abban az esetben, ha egy szociális szövetkezet ügyvezetői feladatokat ellátó tagja munkaviszony keretében közreműködött a szövetkezet tevékenységében is, de ez a munkaviszony megszűnt, és a 'T1041-es nyomtatványon kijelentésre került? Az ügyvezetői teendők ellátásáért jövedelemkifizetésre nem kerül sor.
7. cikk / 407 Német állampolgár ügyvezető
Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
8. cikk / 407 Munkavállalás korhatár előtti ellátás mellett
Kérdés: Újra folyósítható a korhatár előtti ellátás annak a személynek, akinek az esetében jelenleg szünetel a folyósítás, mert közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, amely 2022. június 30-án megszűnik? Az érintett megbízási jogviszonyban is dolgozik, és a két jogviszonyából származó jövedelmének együttes összege meghaladja a 3,6 millió forintot.
9. cikk / 407 Nyugdíjas személy utólag kifizetett megbízási díja
Kérdés: Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót a nyugdíjazást megelőző időszakra járó megbízási díj után abban az esetben, ha a díj kifizetésére már a nyugdíjazás után kerül sor? A kérdés azért merült fel, mert a Szocho-tv. nem tartalmaz erre vonatkozóan olyan jellegű szabályozást, mint a Tbj-tv.
10. cikk / 407 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?
