Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...ki, a biztosítással járó kötelezettségek a fogadó államban állnak fenn. Amennyiben a munkavállaló Magyarországon marad biztosított, a járulékalapot képező jövedelmét – ha adófizetési kötelezettsége nem Magyarországon keletkezik – a munkaszerződésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogállása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a kft.-t az után az izraeli állampolgárságú cégvezető után, akinek a havi munkabére 35 000 forint, és a feladatait olyan részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a szerződés helyes szövege ebben az esetben? Kell taj-számot igényelni a cégvezető részére?
Részlet a válaszából: […] ...álló személy, biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja]. Erre tekintettel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képező jövedelemnek minősül, ami után a biztosítottat terhelő járulékokat – a 8,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Kirendelés külföldi leányvállalathoz

Kérdés: Mentesül-e a magyarországi járulékfizetés alól az a magyarországi székhelyű cég, amelyik munkavállalóját franciaországi leányvállalatához küldi ki dolgozni 3 vagy 4 heti munkavégzésre, és Franciaországban végzett munkája után a dolgozó ott részesül munkabérben?
Részlet a válaszából: […] ...akkor is kell teljesíteni.) Előreláthatóan afrancia leányvállalat által fizetett bér nem Magyarországon lesz adóköteles,így járulékalapnak a kirendelt dolgozó munkaszerződésben meghatározotttárgyhavi személyi alapbérét kell tekinteni [Tbj-tv. 4. § k) 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerintkell elbírálni. Ezek értelmében akkor állapítható meg a biztosítása, ha az etevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme (azazmegbízási díjának a költséghányaddal csökkentett része, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...azáltalános szabályok szerint személyi jövedelemadó(-előleg) terheli. Aszemélyijövedelemadó-előleg alapját képező jövedelmük egyben járulékalapotképező jövedelemnek is minősül, melyből az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékotle kell vonni, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Külföldi telephelyen foglalkoztatás járulékai

Kérdés: Magyarországi székhelyű társaság külföldi telephelyén foglalkoztatja magyar állampolgárságú munkavállalóját. Hogyan kell elbírálni e munkavállaló biztosítási jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdésben említett devizaellátmányt], vagy az egyéb szerződésben meghatározott díj.E – bizonyos tekintetben "fiktív" – járulékalap után kell leróni a társadalombiztosítási és az egyéni járulékokat. A tételes eho a fennálló jogviszony alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.