Megbízási díj

Kérdés:

Biztosítottá válik az a nyugdíjas személy, akinek a havi megbízási díja megbízási szerződés alapján 250.000 forint napi két óra feladat ellátásáért? Le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a magánszemélytől ebben az esetben? A munka- és tűzvédelmi tevékenységet ellátó személy egy kft. tulajdonos-ügyvezetője, a szerződés a megbízó és a kft. között jött létre, amely minden hónapban számlát fog kiállítani a megbízási díj összegéről.

Részlet a válaszából: […] ...meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...forint feletti bevétel nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek, tehát azt a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékalapjaként sem lehet figyelembe venni. Ennek következtében a virágértékesítésből származó 250 ezer forintot meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak 2012-től a mezőgazdasági őstermelőkre?
Részlet a válaszából: […] ...abban az adóévben, amelyetmegelőző adóévben az Szja-tv. alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült(kivéve ha az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot),– illetve a mezőgazdasági őstermelő, aki a Tbj-tv. 5. §-a(1) bekezdésének i)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyesközreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem[Tbj-tv. 36. § (1) bekezdése]. A betéti társaság nyugdíjas bel- és kültagjaazonban csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –,amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képezőjövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérhavi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...azt a magánszemélyt, aki– nyugdíjas, vagy a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról,hogy nyugdíjas,– vagy az adóévben – minden más járulékalapot képezőjövedelmét, valamint minden ekho alapot képező bevételének 50 százalékátfigyelembe véve – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. – A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) – Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? – A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozási jellegű jogviszonyban álló munkavállaló biztosítási kötelezettsége akkor áll fenn, ha az e tevékenységéből származó, járulékalapot képező (az adóelőleg megállapításánál figyelembe veendő) jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó ösztöndíja

Kérdés: Az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetés terheli, ha közben munkát végezve a főiskolától ösztöndíjban részesül, és a főiskola megállapodás alapján fizeti utána a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot? Milyen járulékfizetés terheli, ha "másodállású" egyéni vállalkozónak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...az egészségügyi hozzájárulást a biztosított (főfoglalkozású) egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok szerint meg kell fizetnie. Így járulékalapként kell kezelnie a személyes munkavégzés címén e tevékenysége keretében költségként elszámolt összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.