Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] ...Ha az adóztatás joga átkerül a munkavégzés országába, nem kell a munkáltatónak szja-előleget levonnia, aminek következtében járulékalapot képező jövedelemként az alapbért kell figyelembe venni. Szja--előleg-alap hiányában a járulékalapként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Külföldi távmunka

Kérdés: Hogyan alakul a magyarországi biztosítása, illetve melyik országban válik biztosítottá az a magyar állampolgár munkavállaló, aki Magyarországról távmunkában dolgozna egy angol cégnek, amelynek nincs itt telephelye, illetve fióktelepe? Jogosult lesz Magyarországon egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztató javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett, járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozás társadalombiztosítási járulékot állapít meg és von le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban, illetve kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozóként elért jövedelem. Jövedelemként a járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerint összevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...ez a brit anyacég – javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint a 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban, illetve felhasználási szerződésalapján) akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavijárulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőlegnaptári napokra annak harmincadrészét (minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
Részlet a válaszából: […] ...haladja meg akét évet – a magyar társadalombiztosítás hatálya alatt marad, és Magyarországonkell utána a járulékfizetést teljesíteni. Járulékalapként az adóelőleg-alapotképező jövedelme szolgál (tehát a napidíj forintra átszámított összege is),azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...tehát amunkaviszonyban álló dolgozóra kiterjed a biztosítás, ennek megfelelőenfoglalkoztatójának a dolgozó számára kifizetett, járulékalapot képező jövedelem[Tbj-tv. 4. § k) pontja] után 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot(Tbj-tv. 20. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...összegű) megbízási díjára tekintettel rá a biztosításkiterjed, így utána a járulékfizetési kötelezettség fennáll. Mivel azonbanjárulékalapot képező jövedelemnek alapesetben az szja-előleg-alapot képezőjövedelmet kell tekinteni, a járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Holland állampolgárságú egyetemi hallgató megbízási díja

Kérdés: Kell-e adóazonosítót, illetve taj-kártyát igényelnie annak a holland állampolgárságú egyetemi hallgatónak, aki az "ERASMUS program" keretében tartózkodik Magyarországon, és egy kft. megbízási szerződés alapján kívánja foglalkoztatni? Milyen közterheket kell fizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...– a Tbj-tv. 5. § (1)bekezdés g) pontja alapján azt jelenti, hogy akkor áll fenn a biztosítás, ha aze tevékenységből származó járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembeveendő) havi jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát (havi 17...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetésre vonatkozó szabályok változásaA járulékfizetésre vonatkozó szabályok az alábbiak szerint változtak: A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.