Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ... 2009. VII-től* 1 százalék* 1,5 százalék * A munkaadói járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2009. július 1-jétől csökken. A járulékalap minimálbér kétszeresét (143 000 forint) meghaladó része után, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Munkavállalói járulék

Kérdés: 2009. január 1-jétől valóban le kell-e vonni az 1,5 százalékos munkavállalói járulékot a betegszabadságra járó díjazásból, a végkielégítésből, jubileumi jutalomból, szabadságmegváltásból, újrakezdési támogatásból, illetve a határozott idejű munkaviszony megszüntetése idejére járó díjazásból viszont nem, mivel azok után nem kell egyéni egészségbiztosítási járulékot fizetni? Nyugdíjas munkavállalótól le kell-e vonni az 1,5 százalékos munkavállalói járulékot, tekintettel arra, hogy fizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...sorra a felvetett juttatásokat.A betegszabadságra járó juttatás járulékalapot képezőjövedelem (mind a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék ésnyugdíjjárulék, mind pedig 4 százalékos természetbeni egészségbiztosításijárulék terheli), így utána meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 24.

Munkaadói és munkavállalói járulék alapja

Kérdés: 2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?
Részlet a válaszából: […] ...külön definiálta ajogalkotó. Társadalombiztosításijárulék-alapnak a Tbj-tv. 4. § k) pontjában és20. §-ában meghatározott járulékalapot kell tekinteni, kivéve a Tbj-tv. 21.§-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...törvényszerint a hallgató által végzett munkára csak munkaszerződés köthető.A járulékokat a hallgató részére kifizetett (juttatott),járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni.A Tbj-tv. 4. § k) pontjának 2007. december 31-éig hatályos1. alpontjában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Külföldi napidíj közterhei

Kérdés: Kell-e a munkaadói és munkavállalói járulékot fizetni a munkavállalóknak adott külföldi napidíj adóköteles része után? Melyik jogszabály tartalmazza a külföldi napidíj után fizetendő járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...arendszeres vagy nem rendszeres bérre vonatkozó általános szabályok szerint kellmegállapítania. A Tbj-tv. 4. § k) pontja értelmében járulékalapot képezőjövedelemnek – egyebek mellett – az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapbatartozó, az önálló és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Bedolgozók munkajogi jogállása

Kérdés: Milyen kedvezményeket lehet elszámolni a több éve biztosított bedolgozóként foglalkoztatott dolgozókra? Például: Jár-e betegszabadság? Jár-e fizetett ünnepre bér? Kaphatnak-e végkielégítést? Jár-e pótszabadság a 16 éven aluli gyermekre stb.?
Részlet a válaszából: […] ...személyesen munkát végző személyt abban az esetben minősíti biztosítottnak, amennyiben az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot elérő hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30 százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] ...számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.