Bíróság által megítélt kártérítés

Kérdés: Hogyan alakul a társadalombiztosításijárulék-, a személyijövedelemadó- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt egy volt munkavállaló részére kompenzációskár-átalányt és késedelmi kamatot kell fizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...utóbb jogellenesnek minősül a bírósági ítélet alapján.A bíróság által határozattal megítélt kártérítés ezért nem képez járulékalapot, mivel egyrészről nem a tevékenység ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, ami megalapozná...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...jogellenes megszüntetése történt.Az új Mt. 82. §-a alapján a bíróság által határozattal megítélt kártérítés nem képez járulékalapot, mivel egyrészről nem a tevékenység ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, ami megalapozná...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...felül jogosult a szükséges feltételek fennállása esetén. A Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. Továbbá előírja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezései szerint adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.A Tbj-tv. 4. §-ának k) 1. pontjába foglalt főszabály szerint járulékalapot képező jövedelemnek – egyebek mellett – az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Sportversenybíróként tevékenykedő egyetemi hallgató közterhei

Kérdés: 2007. évtől megszűnt a sportversenyek bírói kedvezménye. Mennyi adót és járulékot kell levonni egy egyetemi hallgató bírótól az alkalmanként 1300 forint összegű bírói díjból?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 16. §-ábanemlített önálló tevékenységről – úgy számítjuk ki az adóelőleg számításánálfigyelembe veendő (egyben járulékalapot képező) jövedelmet, hogy csökkentjük 10százalék költséghányaddal, vagy az érintett nyilatkozata szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...díjazás kifizetése történik. Az Szj-tv. szerinti vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj tehát nem képez járulékalapot, hiszen a vagyoni jog a szellemi termék megtestesítője. A felhasználói szerződésben nem árt meghatározni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.