Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban is.Abban az esetben, ha a társas vállalkozói jogviszony mellett dönt, biztosítottá válik, és a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelme után meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
Részlet a válaszából: […] ...pénzforgalmi szemlélettel, ami azt jelenti, hogy a kiszámlázott bevétel akkor minősül tényleges bevételnek, amikor azt ki is fizették. A járulékalap meghatározásához pontosan tudni kell, hogy adott hónapban mennyi volt a vállalkozó jövedelme, és azt is, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...nem minden esetben kell bejelenteni a NAV-nak, csak akkor, ha biztosítási kötelezettség jön létre, vagyis a megbízott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát vagy naptári napokra annak harmincadrészét. A megbízás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

NAV megállapításai kft. ügyvezetője munkaviszonyára vonatkozóan

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft.-nek abban az esetben, ha a NAV ellenőrzése megállapította, hogy a cég ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban nem láthatta el a feladatait az ellenőrzött 2011-2012. években? Az ellenőrzésről készült határozatban a garantált bérminimum alapján kötelezték a céget a közterhek visszamenőleges megfizetésére.
Részlet a válaszából: […] ...feladatok napi 4 órás részmunkaidőben történő ellátását. A másik észrevételünk a megállapítással szemben a garantált bérminimum járulékalapként történt figyelembevételével kapcsolatos. A Tbj-tv. 4. §-ának d/5. pontja alapján társas vállalkozónak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Az éves összesített vállalkozói jövedelem, vagy a számlánkénti összeg lesz-e a járulékalap annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki jelenleg GYES-en van 2 és fél éves gyermekével, de vizsgaelnökként 1-1 napra összesen 7 alkalommal bocsátott ki számlát? A vállalkozó bevételét csökkenti az internet díja, valamint a szakmai könyvek értéke.
Részlet a válaszából: […] ...van szó,mivel kérdezőnk a GYES mellett egyéni vállalkozásában személyesentevékenykedik, ezért nem mentesülhet a járulékfizetés alól. Járulékalapot aleírtak értelmében a vállalkozói kivétként elszámolt összeg, átalányadózásesetén az átalányban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...havonta kell elbírálni, és a biztosításikötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapbanelért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. A hivatkozott 5.§ (1) bekezdés g) pontjában és (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmazva: a nem önállótevékenységből származó bevételből származó adóelőleg számításánál figyelembeveendő jövedelem) egyben járulékalapot is képez. Másként megközelítvemunkaviszonyban álló dolgozó esetében az szja alapja és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.