Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] ...Ha az adóztatás joga átkerül a munkavégzés országába, nem kell a munkáltatónak szja-előleget levonnia, aminek következtében járulékalapot képező jövedelemként az alapbért kell figyelembe venni. Szja--előleg-alap hiányában a járulékalapként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Kiküldött munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
Részlet a válaszából: […] ...adóztatási joga, vagy kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik, akkor a járulékalapot képező jövedelema) az alapbér (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Kiküldött munkavállaló táppénzének alapja

Kérdés:

A KSH által közzétett előző év július havi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2023-ban 499.952 forint) lesz az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapja azoknak a tartós kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akik után ez összeg alapján fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató?

Részlet a válaszából: […] ...§-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, akkor a járulékalapként az alapbért, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Kiküldött részmunkaidős munkavállaló járulékalapja

Kérdés: A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása során részarányosan csökken a havi névleges járulékalap (KSH-adatok szerint 362 600 forint), vagy teljes összeggel kell számolni abban az esetben, ha a kiküldött dolgozó csak részmunka-időben, heti 20 órában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik, járulékalapként– az alapbért, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének a) pontja kimondja, hogy személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az adóévben.A 2020. július 1-jétől hatályos Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt megoldásnak nincs akadálya. A társaság tulajdonos-ügyvezetője a Ptk. szerint ugyan munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket, ám ha a cég ez utóbbi megoldást választja, akkor a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 45....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...részmunkaidőre – pl. heti 10 órára – szóló munkaviszony, vagy egy olyan megbízási jogviszony, amelyben az érintett személy tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme – azaz a költséghányaddal csökkentett, személyijövedelemadóelőleg-alapot képező jövedelme –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...havonta kell elbírálni, és a biztosításikötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapbanelért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. A hivatkozott 5.§ (1) bekezdés g) pontjában és (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Középiskolai tanuló nyári munkavállalása

Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
Részlet a válaszából: […] ...a személyi alapbér nem lehet kevesebb, mint aminimálbér, illetve annak a munkaidővel arányos része. A munkabér teljesösszege adó- és járulékalapot képez. A diáknak fizetendő munkabérből afoglalkoztatónak le kell vonnia a személyijövedelemadó-előleget (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmazva: a nem önállótevékenységből származó bevételből származó adóelőleg számításánál figyelembeveendő jövedelem) egyben járulékalapot is képez. Másként megközelítvemunkaviszonyban álló dolgozó esetében az szja alapja és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.
1
2