Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Számfejthet a munkáltató munkabért a biztosítási jogviszony szünetelésének elkerülése érdekében annak a munkavállalónak a részére, akinek a táppénzjogosultsága július 25-én lejárt, de csak augusztus 1-jétől vált keresőképessé? Amennyiben igen, akkor a járulékalapnak ebben az esetben is el kell érnie a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...időszakra munkabérfizetés történik a számára, akkor természetesen biztosított lesz.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése a minimális járulékalapot havi szinten határozza meg azzal, hogy arányosan csökken a minimumjárulék-alap a táppénzes napokkal. Ez azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Keresőképtelen munkavállaló járulékfizetési alsó határa

Kérdés:

Meg kell fizetni a keresőképtelen munkavállaló után a minimumjárulékot abban az esetben, ha a munkáltatónak tudomása van róla, hogy a munkavállaló tartósan beteg, keresőképtelensége folyamatos, azonban az orvosi igazolást nem tudja leadni teljes hónapot lefedve, mert a háziorvos nem állította ki a bérszámfejtésig?

Részlet a válaszából: […] ...kizárólag a táppénz egyharmadát kell megfizetnie.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerint a munkaviszonyban álló dolgozó járulékalapja havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ), ugyanezen bekezdés c) pontja értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni. Az osztalék nem tartozik ebbe a körbe, tehát nem érinti a kereseti korlátot.Az érintettnek a munkaviszonyában a havi járulékalapot képező jövedelme – a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott minimumjárulék-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szülése

Kérdés: Alkalmazható a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontjában megfogalmazott járulékmentesség a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendőr szülési szabadságának idejére járó távolléti díj elszámolásakor ugyanúgy, mint a csecsemőgondozási díj esetében?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem járulékalapot képez, ami után a biztosított társadalombiztosítási járulékot fizet.A bemutatott számfejtőhelyi problémakör –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Hiányzó jogosultsági idő

Kérdés: Megszerezheti a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 179 napot úgy egy nő, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó férje bejelenti részmunkaidőben havi 60 ezer forintos munkabérrel? Okozhat bármilyen problémát a nyugdíjjogosultság elbírálása során, hogy a férj volt a munkáltató, illetve, hogy az érintett egy műtét miatt feltehetően hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A munkavállaló korábban 20 évig folyamatosan ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Beleszámít a nyugdíjalapjába, ha a korábbi munkaviszonyából elmaradt munkabér, illetve kártérítés kerül számára megállapításra?
Részlet a válaszából: […] ...természetesen szolgálati és jogosultsági időnek minősül.A korábbi munkáltatójától esetlegesen ezt követően kifizetésre kerülő járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt munkabér, végkielégítés) figyelembe kell venni a nyugdíj alapjául szolgáló havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó keresőképtelensége

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 36 órás munkaviszonya mellett végzi vállalkozói tevékenységét, de a főállású munkahelyén hónapok óta táppénzen van? Tevékenységet betegsége miatt vállalkozóként sem tud végezni, kivétje pedig soha nem volt. Jogosult táppénzre egyéni vállalkozóként is annak ellenére, hogy járulékalap hiányában nem fizet társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] A heti 36 órás foglalkoztatásra vonatkozó feltétel teljesülése a táppénzfolyósítás tartama alatt ugyan valóban vitatható, de a havi minimálisadó- és járulékfizetési kötelezettség szóba sem jöhet, hiszen mind a Tbj-tv., mind pedig a Szocho-tv. egyértelműen mentesíti e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a járulékfizetési alsó határ.A munkaviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Baleseti táppénz idejére fizetett jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Járulékalapot képez a baleseti táp-pénz idejére fizetett jövedelempótló kártérítés összege?
Részlet a válaszából: […] ...járadék – ide nem értve a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott járulékalapot képező jövedelmet. A kérdésben említett esetben egyértelműen kártérítésről van szó, ami a keresőképtelenség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...szerez, illetve a majdani nyugdíja számításánál is figyelembe veszik ezt az időszakot, illetve keresetet. A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, továbbá 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...ami a Tbj-tv. értelmében nem minősül biztosítási jogviszonynak.A Tbj-tv. 25. §-a értelmében a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.
1
2
3