Jogosultság rokkantsági ellátásra

Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy bármilyen jogviszony keretében személyesen közreműködjék a társaság tevékenységében, mindössze azt kell szem előtt tartania, hogy járulékalapot képező jövedelme három egymást követő hónapban nem haladhatja meg a minimálbér 150...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés:

Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? A 2009. október 19-től rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló 2015. január 26-tól 7 órás munkaviszonyban dolgozik jelenlegi munkáltatójánál. 2011. április 18-tól 2012. november 30-ig óvodában dolgozott, 2012. október 6-án gyermeke született, és 2013. február 1-jétől GYES-ben részesül. A dolgozó gyermekápolási táppénzt igényelt 2015. február 2-től február 9-ig 3 éven aluli gyermeke után, ezért a kifizetőhely 50 százalékos táppénzt számfejtett 2015. február 8-ig, február 9-re pedig fizetés nélküli szabadságot kapott.

Részlet a válaszából: […] ...részesülő, tehát nyugdíjasnak kell tekinteni.A Tbj-tv. 25. §-a rendelkezik arról, hogy a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott járulékalapot képező jövedelme után milyen járulékot kell, hogy fizessen. Ez azért lényeges, mert a járulékfizetés határozza meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Családi gazdaság vezetőjének CSED-re való jogosultsága

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re az a kismama, aki egy családi gazdaság vezetője, őstermelőként biztosított, és a járulékokat az előző évi bevétele 20 százaléka után fizeti meg? A kismama a gazdálkodás mellett megbízási jogviszonyban is végez munkát egy cégben. Jogosult lesz ez alapján CSED-re, illetve GYED-re? Hogyan válik valaki biztosítottá a megbízási jogviszonyában?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés alapján személyesen munkát végző személy abban az esetben lesz biztosított, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmények betegszabadság idején

Kérdés:

Érvényesíthetők a betegszabadság idejére járó juttatásból a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények?

Részlet a válaszából: […] ...egészítjük ki. A „Figyelembe kell venni a betegszabadság idejére járó távolléti díjat a Start-program által biztosított kedvezményes járulékalap megállapításánál” címen 2005. október 26-ai keltezéssel megjelent, a NAV honlapján jelenleg is elérhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés: Felmondhat-e a munkáltató a táppénz ideje alatt annak a rehabilitációs járadékban részesülő munkavállalónak, aki betegsége miatt hosszú táppénzes időszakra számíthat, amit a munkáltatója nem "tolerál"? Jogosult lesz-e táppénzre abban az esetben, ha egyéni vállalkozóként is működik, de a munkaviszonya megszűnik? Milyen módon igényelheti a táppénzt? Vonnak-e valamilyen járulékot a rehabilitációs járadékból?
Részlet a válaszából: […] ...áll fenn. A biztosítás kezdete az anap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép. Saját jogú nyugdíjasfoglalkoztatottként a járulékalapot képező jövedelme után természetbeniegészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot köteles fizetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Rehabilitációs járadékos munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult-e táppénzre egy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...járulék fizetésére kötelezett.A Tbj-tv. 25. §-ában foglaltak alapján a saját jogúnyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeniegészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. A saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult-e táppénzre az a munkavállaló, akinek a részére 2008. október 1-jétől visszamenőleg rokkantsági járadékot állapítottak meg, tekintettel 80 százalékos egészségkárosodására? Az OEP tájékoztatása szerint a dolgozó csak betegszabadságra jogosult, táppénzre nem.
Részlet a válaszából: […] ...meghatározottmértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A Tbj-tv. 25. §-a alapján a saját jogú nyugdíjas ajárulékalapot képező jövedelme után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nemfizet, csak ha szünetel a nyugdíja. A Tbj-tv. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló betegszabadsága

Kérdés: Jár-e a 15 nap betegszabadság egy 67 százalékos rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak, aki 6 órás munkaviszonyban dolgozik egy cégnél? Jogosult lesz-e a betegszabadságra az ugyancsak 6 órás munkaviszonyban álló rokkantnyugdíjas személy, aki veleszületett süketsége miatt jogosult az ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj,b) rokkantsági nyugdíj,c) baleseti rokkantsági nyugdíj.A Tbj-tv. 25. §-a értelmében a saját jogú nyugdíjasfoglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeniegészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben olyan megbízásos jogviszonyban álló munkát végző személyről van szó, akinek e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme (tehát nem a bruttó megbízási díja, hanem annak az adóelőleg számításánál figyelembe veendő része) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] ...e szabályok szerint a társas vállalkozás a tagja után, a tag részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.