Versenytilalmi megállapodás egyszerűsített foglalkoztatottakkal

Kérdés: Köthet versenytilalmi megállapodást a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóival? A munkáltató speciális tevékenysége indokolttá teszi a megállapodást minden dolgozó esetében, akivel a cég kapcsolatba kerül. Milyen közterheket kell megfizetni az ilyen címen kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...követően fizeti ki a munkáltató, amely egyéb jövedelemnek minősül. Az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelem nem képez járulékalapot, a Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében azonban a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót le kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...szerez, illetve a majdani nyugdíja számításánál is figyelembe veszik ezt az időszakot, illetve keresetet. A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, továbbá 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban, illetve kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozóként elért jövedelem. Jövedelemként a járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerint összevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...jogellenes megszüntetése történt.Az új Mt. 82. §-a alapján a bíróság által határozattal megítélt kártérítés nem képez járulékalapot, mivel egyrészről nem a tevékenység ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, ami megalapozná...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt megoldásnak nincs akadálya. A társaság tulajdonos-ügyvezetője a Ptk. szerint ugyan munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket, ám ha a cég ez utóbbi megoldást választja, akkor a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 45....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...vezető tisztségviselőjének minősül, és csak akkor esik biztosítási kötelezettség alá, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét [Tbj-tv. 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...felül jogosult a szükséges feltételek fennállása esetén. A Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. Továbbá előírja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozási jogviszonyban állók csak akkor, ha díjazásuk havonta eléri a minimálbér 30 százalékát –, és a részükre kifizetett járulékalapot képező jövedelem (munkabér, megbízási díj) után a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Korhatár előtti ellátásban részesülő kültag osztaléka

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba az osztalék annak az 1952. március 9-én született kültagnak az esetében, aki 2011. december 29-én korhatár előtti nyugdíjba ment, a társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat, és már nem dolgozik a bt.-ben, de a cég most osztalékot szeretne fizetni számára?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásának folyósítását szüneteltetni kell. A Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 1. alpontjában szereplő fogalommeghatározás szerint a járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében személyes közreműködésre iskötelezett volt, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kellelbírálni. A járulékalap megállapításakor a hasznosítási szerződés szerintiszemélyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni (Tbj-tv. R. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.
1
2
3