Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget. Ugyanis több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. A társas vállalkozó tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét,f) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei

Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
Részlet a válaszából: […] ...a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselő, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott összeget, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselő, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy a járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] ...150 százaléka lesz. A?tényleges jövedelem alapján kell megfizetni a közterheket, ha annak összege az említett minimális adó- és járulékalapnál magasabb.Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Társas vállalkozó FEOR-száma

Kérdés: Milyen FEOR-számmal kell bejelenteni azt a társas vállalkozót, aki ügyvezetői jogkörrel rendelkezik, személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, és járulékait társas vállalkozóként a garantált bérminimum után fizeti meg?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az idevágó társadalombiztosítási jogszabályok ismertetésével. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 1. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Megbízott ügyvezető bejelentése, egyéni járulékai

Kérdés:

A 1202 megbízási jogviszony, vagy a 1210 választott tisztségviselő kóddal kell bejelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon egy kft. ügyvezetőjét, aki nem tagja a társaságnak, megbízási szerződés alapján végzi az ügyvezetői teendőket, a havi jövedelme 250 000 forint, és emellett van egy részmunkaidős munkaviszonya egy másik cégnél? Milyen kódot kell használni a '08 jelű nyomtatványon, illetve milyen egyéni járulékokat kell vonni az ügyvezetőtől ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni azt is, aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, feltéve hogy tárgyhavi járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Melyek azok az időtartamok, amelyek jogosító időként beszámítanak a nők kedvezményes nyugdíjazásánál, amely életkorra tekintet nélkül 40 év munka után jár?
Részlet a válaszából: […] ...helyi (települési) önkormányzat választottképviselőjeként (tisztségviselője), VI. társadalmi megbízatású polgármesterként,amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülőtiszteletdíja (díjazása), illetőleg a tevékenységéből származó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...havonta kell elbírálni, és a biztosításikötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapbanelért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. A hivatkozott 5.§ (1) bekezdés g) pontjában és (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott közérdekűönkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az etevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri aminimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét,h) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.
1
2