Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Helyesen értelmezi a szabályokat az a mezőgazdasági őstermelő, aki havi 50 ezer forint alapján fizet 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, hogy az 1958-as bevallásban nem kell szociális hozzájárulási adót megállapítania, illetve amennyiben 2019-ben a jövedelme nem haladja meg a 4 millió forintot, és egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz, akkor évi 600 ezer forintos járulékalapra tekintettel lényegében 0 forint lesz a szociálishozzájárulásiadó-alapja?
Részlet a válaszából: […] ...választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelőről van) tárgyévi bevételének 4 százaléka, csökkentve a tárgyévi Tbj-tv. szerinti járulékalapját képező összeggel.Ez 4 millió forint körüli bevétellel számolva (amit esetleg növelhet a támogatás összege) valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Mezőgazdasági őstermelő közterhei

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat, illetve kell-e negyedéves bevallást benyújtania annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki 2017-ben kezdte meg a tevékenységét munkaviszony mellett, de a bevétele 0 Ft volt, mert az általa telepített gyümölcsös még nem fordult termőre, 2018-tól viszont már főállásúként folytatja őstermelői tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 30/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.Ez azt jelenti, hogy havi járulékalapja megegyezik az előző évi bevétel – amely összegének a meghatározása során figyelembe kell venni az esetlegesen kapott (pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja

Kérdés: A bevétel 20 százalékának tizenketted része alapján kell meghatározni a 2018-ban alkalmazandó havi járulékalapot abban az esetben is, ha egy tevékenységét 2017. október 1-jén kezdő mezőgazdasági őstermelő éves bevétele 2017. december 31-ig kb. 3 millió forint, vagy arányosítani kell a bevételt az évi 8 millió forintos értékhatár figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségét ebben az esetben is a Tbj-tv. 30/A. §-ának (2) bekezdése alapján kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy negyedéves járulékalapja az említett – e tekintetben támogatásokkal növelt – bevétel 20 százalékának a negyede lesz, ami után 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

GYED-en lévő evás egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Mi alapján köteles járulékfizetésre egy eva hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó a GYED tartama alatt, amennyiben személyesen közreműködik a vállalkozásában?
Részlet a válaszából: […] A biztosított – többes jogviszonyban nem álló – evás egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 29/A. §-a szabályozza. Ennek (1) bekezdése szerint az e körbe tartozó vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének havonta a minimális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja

Kérdés: Választhat a minimálbérnél magasabb járulékalapot egy mezőgazdasági őstermelő, ha előző évi bevétele 3,6 millió forint volt, azaz nem érte el a 8 millió forintot?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik arról, hogy a kezdő, illetve az előző évet tekintve 8 millió forintot meghaladó bevétellel rendelkező őstermelő havi járulékalapja a minimálbér, míg a (2) bekezdés szerint az említett összeghatár alatti bevételt elért őstermelőnek a bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...s mint ilyen, a javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozási jogviszonyban állók csak akkor, ha díjazásuk havonta eléri a minimálbér 30 százalékát -, és a részükre kifizetett járulékalapot képező jövedelem (munkabér, megbízási díj) után a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...forint feletti bevétel nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek, tehát azt a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékalapjaként sem lehet figyelembe venni. Ennek következtében a virágértékesítésből származó 250 ezer forintot meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Mezőgazdasági őstermelő ellátásai szülés esetén

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult az a mezőgazdasági őstermelő, aki 2011-ben kezdőként az akkori 78 000 forint összegű minimálbér után megfizette a járulékokat, 2011-ben a bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, amelyről nyilatkozott, így 10 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett? 2012 márciusában veszélyeztetett terhes lett, de a táppénzigényét elutasították, majd 2012. július 28-án szült. Milyen társadalombiztosítási ellátásra szerezhet jogosultságot, ha 2013-ban emelt összegű járulék fizetését vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre (2013) vonatkozóan vállalnia a törvényben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg utáni járulékfizetést. Erre vonatkozóan az első negyedévi járulékbevallásában nyilatkozhat.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Rehabilitációs ellátásban részesülő őstermelő

Kérdés: Saját jogú nyugdíjasnak fog minősülni továbbra is az a rehabilitációs járadékban részesült őstermelő, akinek a komplex felülvizsgálatot követően 3 évre rehabilitációs ellátást állapítottak meg? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie erre az időszakra?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot a fentiek alapján meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.
1
2
3