Bevallás egyéni vállalkozó státuszának változása esetén

Kérdés: Hogyan kell kitölteni a 2358-as bevallást az alábbi esetben? Egy átalányadózó egyéni vállalkozó az időszak során státuszában bekövetkezett változás miatt egyszerűsített bevallás benyújtására nem jogosult. A vállalkozó 2023 januárjában főállású, 2023. február 1. és 2023. május 31. között heti 36 órát elérő foglalkoztatás mellett folytatta a tevékenységét, majd 2023. június 1-jétől kezdődően ismét főállású. 2023. első negyedévében átalányadós bevétele nem volt, így január hónapra (főállású státuszára tekintettel) minimumjárulék-fizetési kötelezettsége keletkezett, február és március hónapokra nem volt járulékfizetési kötelezettsége. 2023. második negyedévében, áprilisban nem volt bevétele, így erre a hónapra vonatkozóan járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. Májusban realizált először bevételt, az ebből származó jövedelme meghaladta az adómentes értékhatárt. Bevallásában május hónapra vonatkozóan a jövedelmének adómentes értékhatárt meghaladó része kerül beállításra járulékalapként. Júniusban – már ismét főállásúként – további nagy összegű bevételt realizált, jövedelme a minimumjárulék-alapot jelentősen meghaladja. Hogyan kell megállapítani a június havi járulékalapot, illetve helyesen történt a korábbi időszak járulékalapjainak megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...x 296.400 X+Y–296.400, de legalább 296.400 Az I. negyedévben tehát nincs a jövedelem alapján megállapítandó járulékalap, csak január hónapra számított minimumjárulék-alap.II. negyedév: összes adóköteles jövedelem: X+Y....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés:

Hogyan történik 2023-ban a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapítása abban az esetben, ha egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozó negyedév közben – heti 40 órás munkaviszonyára tekintettel – többes jogviszonyúvá válik? Mi lesz a helyes osztószám például abban az esetben, ha a munkaviszony létrejöttére a 2. negyedévben, május hónapban kerül sor?

Részlet a válaszából: […] ...szereplő (elsősorban az adóhatóság) által elfogadott példák, illetve nem ismert a 2358-as bevallás tervezete sem.Ugyanakkor a negyedéves járulékalap hónapokra bontását – mint a havi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alap megállapításának a módszerét –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Háztartási munka

Kérdés: Végezhető háztartási munka keretében egy gyermek napi szintű tanítása abban az esetben, ha a tanár saját háztartásában történik a tevékenység? A gyermek a nyári szünetben mindennap napi 8 órát tölt a tanárnál, amit nemcsak tanulással töltenek, hanem egyéb tevékenységeket is végeznek, és ott történik a gyermek étkeztetése is. A család napi szinten foglalkoztat egy házvezetőnőt is, aki ellátja a ház takarítását, valamint főz is a családra. Megfelel az ő foglalkoztatása a háztartási munkára vonatkozó szabályoknak, vagy más jogviszonyban kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés esetén a költségelszámolás módjának megválasztásától függően a bevétel 50 vagy 90 százaléka minősül adó- és járulékalapnak, de csak abban az esetben, ha ez az összeg havi szinten meghaladja a minimálbér 30 százalékát, illetve napokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Többes jogviszonyú őstermelő

Kérdés: Kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni abban az esetben, ha egy mezőgazdasági őstermelő, aki emellett egyéni vállalkozó is, szünetelteti a vállalkozói tevékenységét, vagy őstermelőként válik biztosítottá? Amennyiben őstermelőként lesz biztosított, akkor mi alapján kell megfizetnie a járulékokat, ha tavaly, noha már őstermelő volt, nem volt őstermelői bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...amit a 'T1041-es nyomtatványon be is kell jelentenie. Mivel a kérdésben foglaltak alapján nem kezdőnek minősülő őstermelőről van szó, járulékalapját a 2019. évi bevétele alapján kell meghatározni. Tekintve, hogy ez 0 forint, járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

GYED-en lévő evás egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Mi alapján köteles járulékfizetésre egy eva hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó a GYED tartama alatt, amennyiben személyesen közreműködik a vállalkozásában?
Részlet a válaszából: […] A biztosított – többes jogviszonyban nem álló – evás egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 29/A. §-a szabályozza. Ennek (1) bekezdése szerint az e körbe tartozó vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének havonta a minimális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Családi gazdálkodó feleségének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy családi gazdálkodó a feleségét, aki rendelkezik egy heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonnyal? A foglalkoztatás célja magasabb ellátási alap megszerzése, akár a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni közteherfizetéssel.
Részlet a válaszából: […] Tekintve, hogy a kérdésben említett hölgy munkaviszonyban áll, mezőgazdasági őstermelőként a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében nem terjed(ne) ki rá a biztosítás, ezért e jogviszonyában járulékbevallási és -fizetési kötelezettség sem terhelné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Családi járulékkedvezmény

Kérdés: Érvényesíthető a családi járulékkedvezmény a 8 millió forint alatti előző évi bevétel alapján fizetendő őstermelői járulék, illetve a GYED után fizetendő nyugdíjjárulék vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékkötelezettséget (ide nem értve a szakszervezeti tagdíjat), amelyet az Szja-tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni. Ennek megfelelően az egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

Egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Fizethet a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegénél magasabb alap után járulékokat az egyéni és a társas vállalkozó abban az esetben, ha nem számol el kivétet?
Részlet a válaszából: […] ...nem. Magasabb összegű járulékalap vállalására – tényleges jövedelem híján – a jogszabály mindössze három személyi körnek biztosít lehetőséget.A Tbj-tv. 29/A. §-ának (3) bekezdése a többes jogviszonyban nem álló biztosított evás egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...forint feletti bevétel nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek, tehát azt a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékalapjaként sem lehet figyelembe venni. Ennek következtében a virágértékesítésből származó 250 ezer forintot meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Családi járulékkedvezmény

Kérdés: Mi az a családi járulékkedvezmény, és hogyan vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja-tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.
1
2
3