Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére vonatkozó új járulékszabályt? Miként érinti ez az egészségügyi szolgáltatást és az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség terheli.Például, ha a tevékenység szüneteltetése február 20-ig ér véget, akkor a vállalkozó február havi minimális járulékalapja 266.800 (vagy 326.000) forint, míg szociálishozzájárulásiadó-alapja ezen összeg 112,5 százaléka. Ezzel párhuzamosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki 2023. szeptember 30-ig főállású volt, bevételt nem realizált, így a garantált bérminimum alapján teljesítette a járulékfizetést, október 1-jétől munkaviszonyban áll, és a IV. negyedévben 10 millió forint vállalkozói bevételt szerez, amiből 6 millió forint a jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett átalányadózó egyéni vállalkozó az első 3 negyedévben – feltéve, hogy nem volt olyan időszak (pl. táppénz), melynek tartama alatt mentesült a minimumkötelezettség alól – 9×296.400 forint = 2.667.600 forint alapulvételével teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

CSED-ben részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha 2023 májusától CSED-et igényel, de a folyósítás alatt korábbi tevékenységéből származó bevételt realizál? Érinti ez a CSED-jogosultságát? A CSED idejével arányosan csökken az adómentes bevétel összege? Van mód arra, hogy a tevékenység folyamatosságát alkalmazott révén fenntartsa?
Részlet a válaszából: […] ...ebbe a körbe.A korábbi tevékenységből, illetve az alkalmazott munkája révén befolyt bevétel – és az ebből esetlegesen keletkező járulékalap – nem befolyásolja a CSED-re való jogosultságot.Ami a járulékfizetési kötelezettséget illeti: a CSED tartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni. Az osztalék nem tartozik ebbe a körbe, tehát nem érinti a kereseti korlátot.Az érintettnek a munkaviszonyában a havi járulékalapot képező jövedelme – a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott minimumjárulék-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon azt a volt kisadózó egyéni vállalkozót, aki 2022. szeptember 1-jétől az átalányadót választotta, de 2022. október 17-től nyugdíjas lesz, és emellett folytatja tovább a vállalkozását? Terheli ebben az esetben egész hónapra a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, ha a nyugdíjazás napjáig nem érkezett bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni. Tehát a minimumjárulék összege ebben az esetben a minimálbér (vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mikor képezi a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját az a szünetelésig kiszámlázott bevétel, amely csak a szünetelés alatt kerül pénzügyi rendezésre annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki 2022. szeptember 1-jétől folytatja a tevékenységét, az átalányadózás szerinti közteherfizetést választotta, és 2022. november 1-jétől be kívánja jelenteni a szüneteltetést?
Részlet a válaszából: […] ...havi 8400 forint.Ugyanakkor, ha az átalányadózó egyéni vállalkozónak a szünetelés tartama alatt (korábban kibocsátott számla alapján) járulékalapot képező jövedelme keletkezik, akkor az alapján a járulékot és a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetnie, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban is.Abban az esetben, ha a társas vállalkozói jogviszony mellett dönt, biztosítottá válik, és a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelme után meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Négygyermekes átalányadózó járulékalapja

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy GYET-ben részesülő, négygyermekes átalányadózó édesanyának, tekintettel arra, hogy személyi jövedelemadót nem fizet? Egyéni vállalkozói bevétele kb. havi 600 000 forint, és 40 százalékos költséghányadot alkalmaz.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben biztosított átalányadózó egyéni vállalkozóról van szó, aki a GYET-re tekintettel mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve a Tbj-tv. 40. §-a (2) bekezdésének b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés: Főállásúnak vagy kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni egy szolgálati járandóságban részesülő személy abban az esetben, ha 2022. szeptember 1-jétől indítja el egyéni vállalkozását? Miként fog beleszámítani a kivét és az osztalék a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha átalányadózást választ?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség terheli.Ugyanakkor a 2011. évi CLXVII. törvény 11. szakasza értelmében kereseti korlát vonatkozik rá, azaz az éves járulékalapot képező jövedelme nem haladhatja meg a minimálbér 18-szorosát, azaz a 3 600 000 forintot. Ebbe a 3 600 000 forintba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Igazságügyi szakértő biztosítási jogviszonya

Kérdés: Létrejön a biztosítási jogviszony egy igazságügyi szakértő végzéssel történő kirendelése esetén? Amennyiben igen, akkor a kirendelés napjától a díjmegállapító határozat jogerőre emelkedéséig tart a biztosítás? Milyen közterhek megfizetésére kötelezett a tevékenységét adószámos magánszemélyként végző szakértő, illetve a kifizető ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...6. §-a (1) bekezdésének f) pontjában foglaltak szerint kell elbírálni, tehát azt megvizsgálva, hogy a tevékenységből származó járulékalapot képező (szja-előleg-alap számításánál figyelembe veendő) jövedelem eléri-e a minimálbér 30 százalékát, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.
1
2
3
13