1. cikk / 5 Átalányadózó őstermelő járuléka és táppénzalapja
Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak az átalányadózó őstermelőnek, aki már 10 éve folytatja ezt a tevékenységet munkaviszony mellett, de a munkaviszonya 2024. július 1-jétől megszűnik? Mi lesz a táppénz alapja, ha a munkaviszonyában a munkabére havi 500 ezer forint, az őstermelői bevétele pedig 2023-ban 9 millió forint volt? Az érintett július közepétől előreláthatóan hosszabb ideig táppénzen lesz egy műtét miatt.
2. cikk / 5 Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó
Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?
3. cikk / 5 Többes jogviszonyú társasági tag
4. cikk / 5 Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja
Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?
