Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Figyelembe vehető egy kft.-tulajdonos osztaléka után fizetendő szociális hozzájárulási adó felső határának meghatározása során a mezőgazdasági őstermelésből származó évi 10-20 millió forint közötti bevétel? Az érintett a kft.-ben nem végez tevékenységet, átalányadózó mezőgazdasági őstermelőként pedig magasabb összegű járulékfizetést vállalt évi 3 millió forint után. Elfogadható ez az összeg csökkentő tényezőként?
Részlet a válaszából: […] ...is.Ugyanakkor jelen esetben ez a jövedelem nem egyenlő az őstermelőként fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjával, ami az éves járulékalappal egyezik meg a Szocho-tv. 7. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint.Az őstermelői tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Átalányadózó egyéni vállalkozó 2022-ben

Kérdés: Hogyan alakul 2022-ben annak az egyéni vállalkozónak a járulékfizetése, aki szeretne áttérni az átalányadózásra, tekintettel arra, hogy várhatóan a minimálbér feléig adómentes lesz az ebből származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 40. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a többes jogviszonyban nem álló biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Számlakiállítás táppénz alatt

Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha a táppénz folyósításának tartama alatt számlát állít ki? Amennyiben igen, befolyásolja ez a táppénzjogosultságot, illetve az ellátás összegét?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított és többes jogviszonyban nem álló átalányadózó egyéni vállalkozó havi járulékalapja az áta-lányban megállapított jövedelem, de legalább a mini-málbér vagy a garantált bérminimum [Tbj-tv. 40. § (1) bekezdés b) pontja], míg a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője

Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak szerint.A Tbj-tv. 42. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében a társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya egy kft. tulajdonos-ügyvezetőjének, aki a cégből díjazásban nem részesül, ha mellette átalányadózó kisadózóként biztosított? Meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százalékának alapulvételével ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozóról van szó, aki e jogviszonyában az általános szabályok szerint – az átalányadó alapjának megfelelő adó- és járulékalap figyelembevételével, de legalább a minimálbér után megfizetve a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén történő járulékfizetésről. A szabályozás alapján ebben az esetben a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. Nem kell megfizetni a minimumjárulékot, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Lehetséges, hogy a biztosított mezőgazdasági őstermelő, akinek tavaly támogatással együtt 4,5 milliós bevétele volt, az szja-bevallásában 0 forintos szociálishozzájárulásiadó-bevallási és -fizetési kötelezettséget hozzon ki?
Részlet a válaszából: […] ...választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő tárgyévi bevételének 4 százaléka,csökkentve a tárgyévi – Tbj-tv. szerinti – járulékalapot képező összeggel.Tehát a felsoroltak közül bármelyik adózási módot is választja az őstermelő, az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Valóban megszűnt a mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója? Változtak ezzel összefüggésben a járulékfizetésre vonatkozó szabályok is?
Részlet a válaszából: […] ...választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő tárgyévi bevételének 4 százaléka,csökkentve a tárgyévi Tbj-tv. szerinti járulékalapját képező összeggel5.nem biztosított mezőgazdasági őstermelő– a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Dönthet úgy az átalányadózó egyéni vállalkozó, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat, tekintettel arra, hogy jogszabályok értelmében a járulék alapja legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum, amiből szó szerinti értelmezésben az következik, hogy a járulékalapja ennél magasabb is lehet?
Részlet a válaszából: […] ...pedig a minimálbér (garantált bérminimum) 150 százalékánál magasabb összeg után fizeti meg. Az átalányadózó egyéni vállalkozó havi járulékalapja főszabály szerint [Tbj-tv. 29. § (3) bekezdése] az átalányadó alapja azzal, hogy a járulékokat legalább az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
Részlet a válaszából: […] ...100 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. Ez a szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy amelyik hónapban a tényleges járulékalap (tehát az átalányadó alapja) alatta marad a minimálbér meghatározott százalékának, akkor ez utóbbi a járulékok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.
1
2
3
5