Magyar és külföldi ügyvezetők jogállása

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől az ügyvezető választott tisztségviselőnek minősül, akire akkorterjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységből származó járulékalapot képezőhavi jövedelme (tiszteltdíja) eléri a minimálbér 30 százalékát vagy naptári napokraennek harmincadrészét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Kazahsztáni állampolgárságú személy jogállása

Kérdés: Kell-e munkavállalási engedélyt kérnie, illetve hogyan kaphat taj-kártyát az a budapesti lakóhellyel és tartózkodási engedéllyel rendelkező, kazahsztáni állampolgárságú magánszemély, aki egy kft. ügyvezetője, de nem tagja? Az ügyvezetői teendők ellátásáért havi 70 000 forint megbízási díjban részesül, egyéb munkavégzésre nem kötelezett, hazájában nyugdíjban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...munkát [a Tbj-tv. 5. § (1)bekezdés g) pontja alapján] végzőre akkor terjed ki a biztosítás, ha az etevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapotmegelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.

Török állampolgárságú kft. ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy Magyarországon 1999-ben alapított kft.-nek két török állampolgárságú ügyvezetője van. Tulajdonosi részesedésük aránya: 10 százalékos nyugdíjas, ő rendelkezik a munkáltatói jogokkal, 90 százalékos tulajdonos nem nyugdíjas. A társasági szerződés nem rendelkezik sem a személyes közreműködésükről, sem a jövedelmükről. Társas vállalkozóként látják el ügyvezetői tevékenységüket, amelyért havonta a minimálbérnek megfelelő díjazásban részesülnek. Biztosítottnak minősülnek-e, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn utánuk?
Részlet a válaszából: […] ...irányadónak kell tekinteni.Érvényes munkaszerződés hiányában ez pedig azt jelenti, hogy a nyugdíjas ügyvezetőrészére kifizetett, járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a megbízásijogviszonyra előírt szabályok értelmében kiterjed a biztosítás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.