Társadalombiztosítási megállapodások

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak 2022-ben a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos megállapodáskötés díjaira?
Részlet a válaszából: […] ...megegyező otthoni gondozás idejének szolgálati időként történő elismerése céljából.A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 22 százalék, mely összeget a szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem céljából kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...már csak 2 százalék.Fontos, hogy a munkavállaló bruttó bérét terhelő éslevonandó nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási járulék mértéke nemváltozik, illetve a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része utántovábbra is 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása

Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...összegéről és fizetésének módjáról az APEHhatározatot hoz, amelyet megküld a kötelezett részére.Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke a minimálbérvagy az egy főre jutó családi jövedelem, de legalább a mindenkori öregséginyugdíjminimum 9...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...(kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék. Mentes a járulékfizetés alól az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Kirendelt ügyvezető társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy romániai részvénytársaság magyarországi leányvállalata (egyszemélyes kft.-je) ügyvezetőjévé a román társaság egyik munkavállalóját nevezték ki, a román munka törvénykönyvének az alkalmazottak kihelyezéséről szóló előírásai alapján, és egyúttal a munkáltatói jogok gyakorlására is felhatalmazták. A román illetőségű ügyvezető magyarországi kinevezését néhány hónapra kapta – melyet aztán meghosszabbítanak –, és az anyavállalat kinevezési határozatának szóhasználata szerint a kirendelés (kiküldés) idejére rendszeres költségtérítés illeti meg, amelynek kifizetése és elszámolása a Magyarországon bejegyzett kft.-t terheli. Az ügyvezető hosszabb-rövidebb ideig tartózkodik a magyar kft.-nél, a munkaviszonya a romániai anyavállalatnál folyamatosan fennáll, munkabérét is onnan kapja. Magyarországon felvett jövedelméből a személyi jövedelemadó levonása minden hónapban megtörténik. Terheli-e a kifizetést járulékfizetési kötelezettség, biztosított-e az ügyvezető, és ebből következően vehet-e igénybe magyar egészségügyi szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásra sem jogosult. Ennek érdekében viszont megállapodást köthet a Tbj-tv. 34. § (10) bekezdése alapján. A fizetendő járulék mértéke a minimálbér 75 százaléka. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére legalább 6 havi járulék megfizetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.