7 talált cikk a folyamatos biztosítási idő , biztosítási jogviszony , jogosultság , táppénz mértéke , irányadó időszak kifejezésre

Kérdés: Mi lesz a gyermekápolási táppénz alapja, mennyi ideig jár az ellátás az alábbi esetben? Egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltató 2018. július 16-tól foglalkoztatja munkaviszonyban az alkalmazottját, aki 2012. november 16-án született gyermeke betegsége miatt egyedülállóként gyermekápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a kifizetőhelyre 2018. augusztus 6-tól. A munkavállaló 2011. május 3-tól 2017. szeptember 30-ig "A" munkáltatónál, 2017. november 16-tól 2018. június 20-ig "B" munkáltatónál állt munkaviszonyban, jelenlegi foglalkoztatója mellett pedig 2018. június 21-től "C" munkáltatónál is munkaviszonyban áll. Figyelembe kell venni az előzményeket a gyermek jogán igénybe vett GYÁP-napok tekintetében? Amennyiben igen, csak a megszűnt jogviszonyok vonatkozásában, vagy a párhuzamosan fennálló jogviszonyban eltöltött gyermek-ápolási napokat is?

Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak, aki 2016. május 4-től áll a jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2016. október 4-től keresőképtelen, táppénzre a betegszabadság után 2016. október 14-től jogosult, és 2014. október 11-től rendelkezik folyamatos biztosításban töltött idővel? A munkáltató értelmezése szerint az irányadó időszak 2016. május 4-től 2016. július 31-ig tart, és a számítási időszak is ugyanez a 89 napos időtartam, amelyre a munkavállaló összesen 711 807 forint jövedelmet kapott, de több helyről is azt az információt kapta, hogy a táppénz alapja ebben az esetben a minimálbér.

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével állapíthatja meg a baleseti táppénzt a kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. október 1-jétől 2016. május 31-ig szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóként tanulószerződéssel dolgozott a cégnél, 2016. június 7-től munkaviszonyban áll, és 2016. szeptember 6-án üzemi balesetet szenvedett? A munkavállaló a munkaviszonya kezdetétől a balesetet megelőző napig jövedelemben részesült.

Kérdés: Mi az irányadó időszak és a számítási időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. június 30-án fejezte be iskolai tanulmányait, 2015. szeptember 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2015. október 30-ától táppénzes állományban van, miután az időarányosan járó betegszabadságát már kimerítette?

Kérdés: Mi a különbség a megszakítás nélküli és a folyamatos biztosítási idő között? A táppénz-jogosultság elbírálásánál van-e ennek jelentősége?

Kérdés: Mi az irányadó a táppénz összegének megállapításához, és a számítási időszak annál a munkavállalónál, aki 2004. április 20-tól jelenleg is keresőképtelen? A munkavállaló 1998. március 24-től 2003. január 26-ig munkaviszonyban állt, 2003. január 28-tól 2003. március 3-ig munkanélküli volt, majd 2003. március 4-től 2004. február 9-ig ismét munkaviszonyban állt, 2004. február 11-től 2004. április 4-ig ismét munkanélküli, és 2004. április 5-től jelenleg is munkaviszonyban áll.