6 talált cikk a táppénz alapja , 1% , kifizetőhely , igazolás kifejezésre

Kérdés: Milyen ellátásokra számíthat az a munkavállaló, aki 2020 júniusában fejezte be iskolai tanulmányait, 2020. szeptember 1-jétől határozatlan idejű munkaviszonyt létesített, szeptember 6-án, vasárnap otthonában elesett, kórházba került, ezért szeptember 7-én már nem tudott munkába állni? A munkavállaló jelenleg is kórházban van, és a keresőképtelensége előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhely ügyintézőjének az alábbi esetben? Egy több éve a munkáltató alkalmazásában álló dolgozó 2019. november 20-án balesetet szenvedett, amelynek következtében "4"-es kóddal keresőképtelen állományba került. A munkáltató a balesetet kivizsgálta, és üzemi balesetnek ismerte el, amelynek következtében a keresőképtelenség kódja december 1-jétől már "1", azaz üzemi baleset volt. Ez-után a 2020. január 6-tól szóló időszakra kiállított "Orvosi igazolás a folyamatos keresőképtelenségről" elnevezésű nyomtatványon a keresőképtelenség kódja "8", azaz egyéb keresőképtelenség.
Az igazolást kiállító orvos tehát nem zárta le a balesetből kifolyólag fennálló keresőképtelenséget, csak kódváltással jelölte a baleset üzemiségét, majd ismét csak kódváltással az egyéb keresőképtelenséget. Kell kérnie a kifizetőhely ügyintézőjének visszamenőlegesen az igazolás javítását, illetve az "1"-es kód igazolását 2019. november 20-ától? Amennyiben a 2020. január 6-tól fennálló keresőképtelenség már nem az üzemi baleset eredménye, nincs szükség új táppénzes állományba vételre?

Kérdés: Új táppénzalapot kell megállapítania a kifizetőhelynek, vagy folyósítható a már megállapított napi alap figyelembevételével a táppénz annak a dolgozónak az esetében, aki 2015. április 21-től május 31-ig keresőképtelen volt, 2015. június 1-jére az orvos keresőképessé nyilvánította, de ugyanezen naptól nagyalakú orvosi igazolással ismét keresőképtelen "8"-as kóddal? A munkavállaló részére az első naptól táppénzt folyósítottak, mert ebben az évben már kimerítette a betegszabadságát. Amennyiben új táppénzalapot kell megállapítani, a dolgozó rosszabbul jár.

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a munkavállaló, aki 2013. július 1-jétől október 30-ig közfoglalkoztatásban dolgozott, 2013. november 1-jétől ugyanannál a munkáltatónál határozott idejű munkaviszonyt létesített 2013. november 30-ig, és 2013. november 30-án leadott egy igazolást, amelynek értelmében 2013. október 26-tól 2013. november 4-ig kórházi kezelés alatt állt, majd továbbra is keresőképtelen volt november 17-ig? Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz annak az alapja, tekintettel arra, hogy a keresőképtelenség a már megszűnt jogviszonyában kezdődött, ahol ezekre a napokra munkabért, illetve szabadságot számfejtettek a részére? A munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?