Táppénzjogosultság fizetés nélküli szabadság megszakítása esetén

Kérdés:

Helyesen jár el a kifizetőhely, ha elutasítja a munkavállaló táppénzigényét a 2024. március 4-től március 15-ig tartó időtartamra abban az esetben, ha a dolgozó fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozási díj folyósítása miatt, amelynek megszakítási szándékát 2024. március 1-jén jelentette be 2024. március 3-ai dátummal, és egyben tájékoztatta a munkáltatót, hogy március 4-től veszélyeztetett terhességére tekintettel keresőképtelen? A munkáltató tájékoztatta a munkavállalót, hogy a bejelentést követő 14. napon, azaz 2024. március 15. napjával szakíthatja meg a fizetés nélküli szabadságot, így táppénzt csak 2024. március 16. napjától igényelhet. A munkavállaló a fenti tájékoztatás ellenére leadta a kezdő "orvosi igazolást" a kifizetőhely részére 2024. március 4. napjától.

Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadság kéréséről, kiadásáról, megszüntetéséről az Mt. 130., 133. és 135. §-ai rendelkeznek, tehát munkaügyi téma. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Jogosultság rehabilitációs ellátásra keresőképtelenség ideje alatt

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben annak érdekében, hogy az érintett vállalkozó mindenben eleget tegyen a törvényi előírásoknak, és a számára legkedvezőbb módon lehessen jogosult az őt megillető ellátásokra is? Egy főállású kisadózó egyéni vállalkozó 2023. október 25. óta folyamatosan kórházi ápolás alatt áll, és ez az állapot előreláthatóan még hosszú ideig fennáll, időközben azonban 85 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg nála, így rehabilitációs ellátásra is jogosulttá vált. Meg kell szüntetnie vagy szüneteltetnie kell az egyéni vállalkozást annak érdekében, hogy ne legyen jogosult táppénzre, és így megigényelhesse a rehabilitációs ellátást? A rehabilitációs ellátás igénylése során az ügyintéző azt a felvilágosítást adta, hogy ameddig a kórház kiállítja a keresőképtelenségről szóló igazolást, és a táppénzjogosultság fennáll, addig az ellátás nem igényelhető.
Részlet a válaszából: […] Az Mm-tv. 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás egyik jogosultsági feltétele valóban az, hogy az érintett ne részesüljön rendszeres pénzellátásban. E körbe tartozik a táppénz is, azzal, hogy az ellátás megállapítása után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Táppénzjogosultság lejárta

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkavállalónak lejár az egyéves táppénzjogosultsága, de betegségéből eredően továbbra is keresőképtelen? Mennyi ideig tarthatja keresőképtelen állományban az orvos a beteg személyt?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíti. A továbbra is fennálló, folyamatos keresőképtelenség esetén a biztosított kérésére kiadja a 6. számú melléklet szerinti igazolást.A munkáltató felé tehát a keresőképtelenség igazolása megtörténik, ez alapján a munkavállaló továbbra is mentesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Baleseti táppénz első napja

Kérdés:

Melyik naptól lesz jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, akinek az orvos által kiállított igazolásán a keresőképtelenség első napjaként a szombati nap szerepel? A dolgozó általános munkarendben dolgozik, így szombaton és vasárnap nem végez munkát.

Részlet a válaszából: […] ...napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn.Annak ellenére, hogy esetünkben a keresőképtelenséget elbíráló orvos által kiállított igazolás szerint a keresőképtelenség kezdőnapja szombat, az érintett biztosított munkavégzési kötelezettsége ezen a napon nem állt fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása

Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási ellátások iránti kérelmek elbírálása során. Továbbá, az ezen országokban kiállított keresőképtelenségi igazolások alapján nem kerülhet sor táppénz, illetve baleseti táppénz megállapítására sem.Az Amerikában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Táppénzjogosultság

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a rokkantsági ellátásban részesülő személynek, akinek a munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, előtte táppénzen volt, és most kapott egy levelet az egészségbiztosítási pénztártól, hogy 1 havi táppénzt nem kap meg, mert már kimerítette az egy évet? Az érintett többször kérte a volt munkáltatóját, hogy mondja meg, hogy meddig lehet táppénzen, végül kapott egy igazolást, hogy mikor kezdődött az ellátás. A volt munkáltató időközben új céget alapított.
Részlet a válaszából: […] A levelében leírt információkból az feltételezhető, hogy az érintett a rokkantsági ellátás folyósítása mellett létesített munkaviszonyt (folytatott keresőtevékenységet), és ezt a munkaviszonyt szüntette meg közös megegyezéssel. E munkaviszony fennállása alatt vált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Táppénzigény elbírálása igazolatlan távollét esetén

Kérdés: Elbírálható a táppénzigény, vagy határozattal kell elutasítani annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. augusztus 1-jétől 2014. augusztus 15-ig igazolatlanul távol volt, majd 2014. augusztus 16-tól orvosi igazolás alapján keresőképtelen? A dolgozó már kimerítette a tárgyévi betegszabadságát.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló biztosítása az igazolatlan távollét időtartama alatt szünetelt. Az igazolatlan távollét megszűnését követően azonban "helyreállt", hiszen a következő munkanaptól (bár ezt nem közölte) szünetelésre vonatkozó okot nem jelentett be. Mivel a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Táppénz új munkahely esetén

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a munkavállaló, aki 2013. július 1-jétől október 30-ig közfoglalkoztatásban dolgozott, 2013. november 1-jétől ugyanannál a munkáltatónál határozott idejű munkaviszonyt létesített 2013. november 30-ig, és 2013. november 30-án leadott egy igazolást, amelynek értelmében 2013. október 26-tól 2013. november 4-ig kórházi kezelés alatt állt, majd továbbra is keresőképtelen volt november 17-ig? Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz annak az alapja, tekintettel arra, hogy a keresőképtelenség a már megszűnt jogviszonyában kezdődött, ahol ezekre a napokra munkabért, illetve szabadságot számfejtettek a részére? A munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Részlet a válaszából: […] 2013. július 15-étől egyértelművé vált, hogy ha a biztosított a keresőképtelenségének az időtartama alatt jogviszonyt vált, mely napot kell a keresőképtelenség első napjának tekinteni.A biztosítási jogviszony kezdőnapjánál korábban kezdődő keresőképtelenség esetén, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.

Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók szabadsága

Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben amunkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely nincs, a táppénzre vonatkozóigény elbírálásához "Foglalkoztatói igazolást" állít ki, és a munkavállalóáltal benyújtott igazolásokkal együtt 3 munkanapon belül a székhelye(telephelye) szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Utólag benyújtott passzív jogú táppénzigény elismerése

Kérdés: Elismerheti-e a munkáltató annak a munkavállalónak a táppénzjogosultságát, aki 2004. április 13-tól 2005. december 5-ig volt a kft. alkalmazottja, a munkajogi szabályoknak megfelelően december 5-én a munkabérét elszámolták, a kilépőpapírokat és a tb-kiskönyvét kiadták, majd 2006. március 30-án a kifizetőhelyhez benyújtotta a keresőképtelenségére vonatkozó, 2005. december 6-tól 2006. február 19-ig szóló orvosi igazolásokat, és táppénzt igényelt?
Részlet a válaszából: […] A pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos igényérvényesítésiszabály szerint az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető,tehát a dolgozó keresőképtelensége idejére jogosult lesz a táppénzre. Azellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
1
2