Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre (az ápolás indokoltságáról orvosi igazolás szükséges);– a tényleges önkéntes-tartalékos katonaiszolgálat-teljesítés időtartamára.A munkavállaló a fentiektől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2. §-a úgy rendelkezik, hogy százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Szolgálati idő elismerése

Kérdés: Mit kell tennie a szolgálati idő elismerése érdekében annak a magánszemélynek, aki nyugdíjba szeretne menni, de az 1995. július 17-től 1997. december 22-ig tartó egyéni vállalkozói időszakát nem ismerik el szolgálati időnek, mert a határozat szerint tartozása van. A magánszemély rendelkezik egy határozattal, amely szerint a folyószámláján fennálló 1999. január 31-ig keletkezett 1983 forint egészségbiztosításijárulék-, 2628 forint nyugdíjjárulék- és 1671 forint késedelmipótlék-tartozását 1999. február 1-jével elengedik, és ez az időszak szolgálati időként figyelembe vehető. A későbbiekben túlfizetés címén 1999. szeptember 16-án 4531 forintot visszakapott.
Részlet a válaszából: […] Az állami adóhatóság az egyéni vállalkozók, illetőleg a Tbj-tv. 34. §-a alapján megállapodást kötött személyek (együtt: járulékfizetésre kötelezettek) 1999. január 1-je előtt vezetett járulék-folyószámla egyenlegéről 1999. július 31-ig értesítést adott ki....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Munkáltatói jogutódlás bevezetése

Kérdés: Be kell vezetni a "tb-kiskönyvbe" a munkáltatói jogutódlás tényét? Amennyiben igen, ezt milyen formában kell megtenni? Milyen igazolások kiadása szükséges a munkavállalók számára az átadó cég részéről?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartási száma" rovatba. A bejegyzést a jogutód teljesíti. Arra vonatkozóan viszont, hogy a munkavállalónak ilyen esetben milyen igazolások kiadása szükséges, nem a társadalombiztosítás rendelkezik. Ez munkajogi kérdés, erre vonatkozóan az Mt.-ben foglaltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Ellátások külföldi szülés esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult Magyarországon a külföldi szülése után egy kormánytiszt­viselő nő, aki 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig a munkáltató engedélye alapján az Amerikai Egyesült Államokba történő utazása miatt mentesült a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól, a ki­esett munkaidőre nem illette meg díjazás, 2016. április 1-jétől vissza kellett volna mennie dolgozni, de időközben várandós lett, és a szülés várható időpontja 2016. május 20.? A munkavállaló férje tartós külszolgálatot teljesít külföldön, és valószínűleg a gyermek is ott fog megszületni, tehát az édesanya a szülésig már nem megy vissza dolgozni, és nem jön vissza Magyarországra sem. Az édesanya egy másik kifizetőnél részt vesz a Körösi Csoma ösztöndíjas programban, így havonta ösztöndíjat kap, de ez után nem fizet semmilyen járulékot. Jogosultak lesznek a szülők családi pótlékra annak ellenére, hogy a gyermek külföldön születik?
Részlet a válaszából: […] ...gyermekgondozást segítő ellátás. Ehhez kizárólag a kötelező formanyomtatványokat kellene kitöltenie, továbbá a szükséges okmányokat, igazolásokat benyújtania. A személyi igazolványát, vagy más fényképes igazolványt, a lakcímkártyáját, a saját és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Hiányzó jogosultsági idő pótlása

Kérdés: Megveheti a hiányzó szolgálati időt, illetve van valamilyen módja a pótlásra annak az 59 éves nőnek, akinek 2 éve hiányzik a 40 éves jogosultsági idejéből a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevételéhez, és hat hónapja munkát keres, de a kora miatt mindenhol elutasítják?
Részlet a válaszából: […] ...kell a 37 év jogosultsági idő meglétét, melyet a kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv állít ki.A jogosultsági idő igazolására alkalmas az ügyfél részére korábban kiadott szolgálatiidő-elismerési határozat, az adategyeztetési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

1961-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Milyen módon tudna legkorábban nyugdíjba menni egy 1961. március 9-én született nő, akinek a nyugdíjjogosultság megállapításához figyelembe vehető szolgálati ideje jelenleg 35 év 258 nap? Meg tudja vásárolni a hiányzó éveket?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított személy hatósági bizonyítvány formájában is kérheti a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatainak igazolását. Érdemes tudni, hogy a hatósági bizonyítvány kiállítását lehet kérni a nyugdíjbiztosítás hatósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

GYES tartósan beteg gyermekek után

Kérdés: Igényelhet egyszerre GYES-t 2010. január 29-én és 2011. november 25-én született gyermekei után a szülő abban az esetben, ha mindkét gyermek tartósan beteg?
Részlet a válaszából: […] ...tényéről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a gyermek a gyermekgondozást segítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Francia állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el az a vállalkozás, amely a francia állampolgárságú ügyvezetőjének magyarországi jövedelmeiből csak személyi jövedelem­adót von le, tekintettel arra, hogy az ügyvezető Franciaországban és Olaszországban is végez munkát, biztosításának helye Franciaországban van, és erről A1 igazolással rendelkezik? A cég sem szo­ciális hozzájárulási adót, sem egészségügyi hozzájárulást nem fizet.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvázolt tényállást alapul véve a cég eljárása a magyarországi adó- és járulékfizetés tekintetében helyes. A társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségekkel kapcsolatosan azonban akad még tennivalója a cégnek, de nem itthon, hanem Franciaországban. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

EU közös betegbiztosítási intézményrendszere

Kérdés: Elfogadható az egészségügyi szolgáltatási járulék alóli mentesítéshez az Európai Unió közös betegbiztosítási intézményrendszerében (JSIS) biztosított belföldi természetes személy által benyújtott igazolás?
Részlet a válaszából: […] Igen. A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése értelmében egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére az a belföldi személy kötelezett, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontjai, valamint a 13. § szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
1
3
4
5
12