8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Munkabér téves utalása
Kérdés: Milyen szabályozás vonatkozik arra az esetre, ha a munkáltató tévesen utalt munkabért a munkavállaló részére? A munkavállaló jelezte, hogy többet kapott, tehát beleegyezését adta abba, hogy a munkáltató visszavonhatja tőle. Ebben az esetben a munkavállaló határozza meg, hogy hogyan fizeti vissza a tévesen utalt bért, vagy egyeztetnie kell a munkáltatóval? Kell erre vonatkozóan valamilyen megállapodást kötni?
2. cikk / 8 Munkahelyi baleset
Kérdés: Jogosan járt el a munkáltató, amikor nem ismerte el a baleset üzemiségét a következő esetben? A munkavállaló a napi munkavégzés befejezését követően a munkáltatói öltözőből kilépett, megbotlott, és a jobb bokája kifordult, de nem voltak fájdalmai, ezért az eseményről aktualitásában nem tett bejelentést a munkáltató képviselőjének, napokkal ezután azonban fájdalmai lettek, ezért felkereste a szakrendelést, ahol a kezelőorvosa a boka rándulását és húzódását állapította meg? Az igazolás birtokában a sérült munkavállaló indítványozta a baleset kivizsgálását, és annak üzemi jellegének megállapítását.
3. cikk / 8 Szolgálati idő igazolása
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a frissen nyugdíjba vonult személynek, aki nem ért egyet a nyugdíjintézet határozatával, mert véleménye szerint a szolgálati idejéből hiányzik négy év, amelyet nem ismertek el?
4. cikk / 8 Járulékok utólagos bevallása és megfizetése
Kérdés: Van valamilyen mód arra, hogy utólag bejelentsék és megfizessék az elmaradt járulékokat egy egyéni vállalkozás alkalmazottja után, aki szeretné igénybe venni a nők kedvezményes nyugdíját, de 2009-ben nem történt meg a bejelentése és a járulékfizetés, ezért ezt az időszakot nem számítják bele a 40 éves jogosultsági időbe?
5. cikk / 8 Alkalmi munkavállaló jogorvoslati lehetőségei
Kérdés: Kihez fordulhat jogorvoslatért az a 17 éves gimnáziumi tanuló, aki március-május hónapokban alkalmi munkavállalói kiskönyvvel dolgozott, de a május havi fizetésének csak a töredékét kapta meg, mert a foglalkoztató szerint kárt okozott? A munkavállaló nem ismeri el a károkozást. A dolgozó és a foglalkoztató között munkaszerződés nem jött létre, csak egy emlékeztetőt írt alá a munkavállaló.
6. cikk / 8 40 százalékos egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Mit kell tennie annak a személynek, aki rokkantsági nyugdíjat igényelt, de a nyugdíj-biztosítási szerv elutasította az igényét, mert az orvosok szerint az egészségkárosodása csak 40 százalékos? Tavaly is kérte ugyanezt az ellátást, és akkor az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenést 50 százalékban állapította meg, pedig az állapota a háziorvosa szerint egyre romlik, és egyre nehezebben végzi a munkáját is. Milyen ellátásra lehet jogosult?
7. cikk / 8 Külföldön szerzett szolgálati idő
Kérdés: 1975-ben született, munkavállalási engedély alapján több éve Olaszországban dolgozó – és ott a kötelező járulékokat megfizető – férfi munkavállaló a továbbiakban Magyarországon szeretne dolgozni. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a befizetett járulék alapján a hazaköltözés előtt egy összegben megkapja azt a nyugdíjat, amelyre Olaszországban jogosulttá vált? Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem adott, hogyan tud a külföldi évek alapján szolgálati időt szerezni, illetve milyen okmányokat kell beszereznie, hogy a későbbiekben igazolni tudja a munkaviszonyát? Van-e valamilyen biztosíték arra, hogy ez az időszak majd a nyugdíjszámításnál figyelembevételre kerül? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha nem az Európai Unió tagállamában történik a munkavállalás?
8. cikk / 8 Keresőképtelenség igazolása
Kérdés: Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelen beteg. Az első 15 munkanapra betegszabadság címén távolléti díjban részesült. A betegszabadság lejártát követően is keresőképtelen, de táppénzre nem jogosult. Milyen igazolással igazolhatja a keresőképtelenségét?
