Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője

Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, akkor a fentebb leírtak határozzák meg a biztosítási kötelezettséget.Az ügyvezetőnek természetesen be kell szereznie egy igazolást (A1-es nyomtatvány) választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkáltatójának székhelye szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Ügyvezető külföldi munkavállalása

Kérdés: Figyelembe vehető a Svájcban létesített napi 8 órás munkaviszony a biztosítási kötelezettség megállapítása során egy kft. ügyvezetőjénél, aki a cégében megbízási jogviszonyban, "0" forintos díjazás ellenében látja el a tevékenységét, amely után korábban nem fizetett semmilyen közterhet, mert Magyarországon rendelkezett heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Meg kell fizetnie a minimális járulékokat az ügyvezetői tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] ...azt is jelenti, hogy Magyarországon nem keletkezik utána járulékfizetési kötelezettség.Az ügyvezetőnek természetesen be kell szereznie egy igazolást (A1-es nyomtatvány) választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkáltatójának székhelye szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése

Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
Részlet a válaszából: […] ...egy évig, hosszabbítás esetén még egy éviga kirendelő ország (esetünkben Németország) joghatósága alá tartoznak, ezt E101és E102 igazolással tanúsíthatják. Abban az esetben, ha a kirendeltek nemtartoztak a német joghatóság alá (mert nem rendelkeznek az E101...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás megfizetésére köteles társasvállalkozásnak az egyéni vállalkozó részére a megfizetés tényéről – kérelmére -igazolást kell adnia. Az igazolásnak a társaság és a természetes személymegnevezését, adóazonosító jelét kell tartalmaznia, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.