1953-ban született férfi nyugellátása

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a két 1953-ban született férfi munkavállaló, aki 44, illetve 42 év szolgálati idővel rendelkezik? Milyen nyomtatványon kell elindítani az ellátások igénylését?
Részlet a válaszából: […] ...vagy egyetemi leckekönyvet, végbizonyítványt, oklevelet; katonakönyvet vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolást a sor-, tartalékos vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött időről; ipari...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Hallgatói munkadíj

Kérdés:

Milyen járulék-, illetve adókötelezettség terheli a munkáltatót és a hallgatót a havi 65 000 forint összegű hallgatói munkadíj után? Vonatkozik rá a 25 év alattiak kedvezménye?

Részlet a válaszából: […] ...adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással (egy alkalommal) a munkáltató részére igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] ...Korm. rendelet) 3. cikk (1) bekezdése alapjána magyarországi járulékfizetés alóli mentességhez a koreai fél illetékes szerveáltal kiadott igazolás szükséges. 2010-ben a külföldi munkavállaló részérekifizetett jövedelem után a foglalkoztatót várhatóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya alá tartozhat. Így, ha egy német állampolgárNémetországban munkaviszonyban áll (és biztosítását az E101-es igazolássalbizonyítja), Magyarországon már nem terjed ki rá a biztosítási járulékfizetése.Ugyanígy, a Jugoszláviával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...ha biztosítási jogviszonyt létesít.A magyarországi jogviszony alapján magyar egészségügyi ellátásra jogosultkülföldiek taj-számát az "Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról"(Igazolás) elnevezésű – havonta érvényesítendő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Bedolgozói jogviszony

Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem megállapításakor a költségtérítés összegéből levonhatók a ténylegesen felmerült és igazolt költségek, vagy pedig igazolás nélkül legfeljebb az éves munkabér (munkadíj) 30%-a. A levont összeg nem haladhatja meg a költségtérítés összegét [27....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.