11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén
Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
2. cikk / 11 Munkaidőkeretben foglalkoztatott portások munkaideje
Kérdés: Kell-e a napjukat fizetni azoknak a munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres dolgozóknak, akik egy megszakítás nélkül működő portaszolgálatnál a fizetett ünnepnapon nem voltak beosztva szolgálatba? Mi a teendő, ha a fizetett ünnepet nem kell figyelembe venni, és így a dolgozó óraszáma az időkeretet sem éri el?
3. cikk / 11 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló rendkívüli munkája
Kérdés: 12 vagy 20 óra túlórát kell-e elszámolni annak a havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott havibéres munkavállalónak az esetében, aki 2008. augusztus hónapban 180 órát dolgozott? A kötelező munkaidő 160 óra + 8 óra ünnep. A munkavállaló a 168 órára megkapja a havibérét, az ünnepnapon végzett munkáért pedig az arra járó bért.
4. cikk / 11 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók pótlékai
Kérdés: Kell-e fizetni a szombati és a vasárnapi munkavégzésért 50, illetve 100 százalékos pótlékot egy bevásárlóközpontban hétvégén is nyitva tartó üzlet munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalói részére? A dolgozók napi munkaideje meghaladja a 8 órát, ezért 14 órától műszakpótlékot kapnak. Helyes-e ez az eljárás?
5. cikk / 11 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók pihenőideje
Kérdés: Helyesen jár-e el az a cukrászdát üzemeltető munkáltató, ha a munkaidőkeretben napi 8 órát dolgozó munkavállalói részére, akiknek a szabadnapja minden héten hétfőre, és minden második héten vasárnapra esik, vasárnapi munkavégzésük esetén az alapbéren felül 100 százalék mértékű pótlékot is fizet? Jogosultak-e az átlagkeresetükre azok a munkavállalók, akiknek a szabadnapja esik az ünnepnapra?
6. cikk / 11 Liftügyeletet ellátó társasházi lakó jogviszonya
Kérdés: Milyen jogszabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha egy társasház egy lakóval szeretne szerződést kötni havonta két hét folyamatos liftügyeletre, mely idő alatt éjjel-nappal otthon készenlétben kell állnia? A társasház havi 60 000 forint jövedelmet fizet ezért a munkáért. Hogyan kell megállapítani a szabadságot, hogyan kell számolni a szolgálati időt, illetve kell-e jelenléti ívet vezetni, és ha igen, hogyan? Kell-e pótlékot számolni a munkabérre?
7. cikk / 11 Folyamatos műszakban dolgozó munkavállalók munkarendje
Kérdés: Milyen bért kell fizetni, illetve jár-e pihenőnap azoknak a folyamatos műszakban dolgozó munkavállalóknak, akik beosztásuk szerint a hétköznapra eső munkaszüneti napon dolgoznak?
8. cikk / 11 Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja
Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
9. cikk / 11 Munkarend meghatározása munkaidőkeret alkalmazása esetén
Kérdés: Kéthavi munkaidőkeretben, előre kiadott munkarend alapján történő foglalkoztatás esetén: - Előírható-e egymást követő szombaton és vasárnap történő munkavégzés? - Ha a fenti napokon munkarend szerint nem dolgozik a munkavállaló, de berendelik rendkívüli munkavégzésre, akkor milyen pótlék jár, és egyáltalán berendelhető-e a munkavállaló egymást követő szombaton és vasárnap munkavégzésre?
10. cikk / 11 Megszakítás nélküli munkarend
Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben alkalmazunk idénymunkát végző dolgozókat. A műszakbeosztás alapján vasárnapi munkavégzés történik. Milyen pótlékok illetik meg a fent említett munkavállalókat, ha a vasárnap ledolgozott 8 órán felül túlmunkavégzésre van szükség?
