16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Családipótlék-jogosultság
Kérdés: Ki jogosult a családi pótlékra abban az esetben, ha a gyermeket a bíróság az apának ítélte, azonban ennek ellenére jelenleg az anya háztartásában él, aki nem kíván eleget tenni a bírósági ítéletben foglaltaknak?
2. cikk / 16 Családi pótlék visszafizetésének méltányosságból történő elengedése
Kérdés: Van valamilyen lehetőség a családi pótlék visszafizetésének méltányosságból történő elengedésére? Az államkincstár visszafizetésre kötelezte a szülőt arra való hivatkozással, hogy a gyermek már nem tanul.
3. cikk / 16 Végrehajtás adó-visszatérítésből
Kérdés: Végrehajtás alá vonható a személyi jövedelemadó visszatérített hányada? Megtagadhatja az adóhatóság az szja kiutalását a végrehajtás alá vont tartozás okán, ha a személyijövedelemadó-visszatérítésre jogosult, gyermeket nevelő szülő ellen egyidejűleg adóhatósági és bírósági végrehajtási eljárás is folyamatban van?
4. cikk / 16 Családi pótlék elvált szülők esetén
Kérdés: Kinek jár a családi pótlék elvált szülők esetén, ha a gyermeket az édesanyánál helyezte el a bíróság, ennek ellenére az édesapa elvitte magához?
5. cikk / 16 Családi pótlék visszafizetése
Kérdés: Kérhető valamilyen méltányos elbírálás abban az esetben, ha a szülő családi pótlék visszafizetésére vonatkozó határozatot kapott, mert a gyermeke már nem jár iskolába? A család nagyon nehéz anyagi helyzetben van, jelenleg nem tudják visszafizetni az ellátást.
6. cikk / 16 Háztartásból kikerült gyermek
Kérdés: Kaphatja a családi pótlékot továbbra is az édesanya, ha a férjével bíróság előtt megegyeztek, hogy a közös gyermeküket az anya neveli, de ezután az apa a tudta nélkül elvitte, és azóta nála van?
7. cikk / 16 Gyermeknevelési támogatás jogosulatlan felvétele
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az édesanyának, aki 3 gyermek után gyermeknevelési támogatásban részesült, de most kapott egy értesítést, hogy vissza kell fizetnie az utolsó hónapokban kapott ellátást? Véleménye szerint ő nem hibás. Van lehetőség méltányosságra ebben az esetben?
8. cikk / 16 Méltányosság örökölt tartozás esetén
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, aki édesapja halála után megörökölte a szülei vidéki családi házát, ami megoldást jelenthetett volna jelenlegi nehéz élethelyzetében, de ügyvédje információi szerint az örökség erejéig felelnie kell egyéni vállalkozóként elhunyt szülője adótartozásaiért? Az örökös egyedül neveli 2 kiskorú gyermekét, és folyamatosan halmozódó banki tartozása miatt hamarosan el kell hagynia a lakását, amelynek értéke nagyjából fedezni fogja a bank követelését, az elhunyt édesapa viszont nagy összegű adó- és járuléktartozást halmozott fel, amelyet megállapodás alapján havonta törlesztett. Az örökölt ingatlan egy kis faluban található, eladása szinte lehetetlen, az örökös semmilyen egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik.
9. cikk / 16 Ellátás jogalap nélküli felvétele
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a szülőnek, aki kapott egy határozatot arról, hogy a GYES-t jogalap nélkül vette fel?
10. cikk / 16 1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
