235 cikk rendezése:
1. cikk / 235 Külföldi munkavállalókkal kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségek
Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy havonta 50-60 külföldi munkavállalót foglalkoztató intézménynek abban az esetben, ha a különböző EU-tagállamokból érkezett dolgozói a saját országukban rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, amelyet A1 igazolással is alátámasztanak? Ebben az esetben az adatszolgáltatást és a járulékfizetést a munkavállaló biztosításának helye szerint kell teljesíteni, azaz minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint -bevallás teljesítése szükséges a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint? Van valamilyen lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Hogyan kell eljárni annak a román–magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy magyar egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez? Jogilag előfordulhat olyan helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá?
2. cikk / 235 Munkavállalás öregségi nyugdíj mellett
Kérdés: Vállalhat munkát egy öregségi nyugdíjas személy? Amennyiben igen, akkor milyen feltételekkel?
3. cikk / 235 Biztosításijogviszony-feltétel teljesítése első lakástulajdon-szerzést ösztönző hitelhez
Kérdés:
Megfelel a 3 százalékos lakáshitelre vonatkozó 2 éves biztosításijogviszony-feltételnek az a személy, aki 2023-tól a 40 éves jogosultsági ideje alapján a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
4. cikk / 235 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló továbbfoglalkoztatása
Kérdés: Beszámítják a 65. életév betöltése után kapott béreket a nyugdíjba, vagy csak a nyugdíjkorhatárig elért kereseteket veszik figyelembe abban az esetben, ha a nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló tovább szeretne dolgozni anélkül, hogy a nyugdíjazását kérné?
5. cikk / 235 Magyar állampolgár szülése külföldön
Kérdés: Szükség van valamilyen külön eljárásra a szüléshez kapcsolódó társadalombiztosítási ellátások igényléséhez abban az esetben, ha egy magyar állampolgár Romániában szül (pl. születési anyakönyvi kivonat honosítása, hiteles fordítás stb.)?
6. cikk / 235 Érettségizett gyermek árvaellátása
Kérdés: Folyósításra kerül visszamenőlegesen a nyári szünet idejére az árvaellátás annak a gyermeknek a jogán, aki idén érettségizett és jelentkezett felsőoktatási intézménybe, de még nem kapta meg a hivatalos értesítést az eredményről? Kell valamilyen módon igazolni a felvételt?
7. cikk / 235 Lakhatási támogatás 35 év alatti munkavállalóknak
Kérdés:
Milyen feltételeket kell betartania a munkáltatónak ahhoz, hogy adómentesen tudjon lakhatási támogatást adni a 35 év alatti munkavállalóinak?
8. cikk / 235 CSED-túlfizetés rendezése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha 2024. április hótól 2024. október hóig CSED-túlfizetés történt egy kismama részére, amelynek különbözetét 2025. április hónaptól szeretnék megfizetni a társadalombiztosítás felé? Az ellátást a kifizetőhely nem vonja vissza a kismamától. Elegendő ebben az esetben, ha a 2025. április havi „Adatszolgáltatás a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről” elnevezésű dokumentum CSED-sorába egy összegben beírják azt az összeget, amit a túlfizetés rendezésére szeretnének elutalni a MÁK-nak, és úgy küldik be a SZÜF-ön keresztül?
9. cikk / 235 Képviselet a kifizetőhely eljárásában
Kérdés: Elfogadhatja a kifizetőhely a munkavállaló táppénz, illetve CSED, GYED iránti kérelmét abban az esetben, ha azt nem a dolgozó, hanem annak házastársa vagy egyéb meghatalmazottja írja alá és nyújtja be? Amennyiben igen, akkor kell valamilyen igazolást kérni arról, hogy jogosult képviselni a dolgozót?
10. cikk / 235 Magánszemély által adott kölcsön kamata
Kérdés: Milyen jövedelemnek minősül a kamat, és milyen közterhet kell megfizetni utána abban az esetben, ha egy kft. munkavállalója kölcsönt nyújt a cégnek, és a megállapodásban szerepel a kamat mértéke is? Hol kell szerepeltetni ezt az összeget a ’08-as bevallás „M” lapján? Helyesen értelmezi a kifizető, hogy ez nem kamatjövedelemnek minősül, mert nem hitelintézet által nyújtott összeg?
