12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban
Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
2. cikk / 12 Családi pótlék és családi kedvezmény
Kérdés: Hány éves korig jár a családi pótlék és az ehhez kapcsolódóan az eltartó szülőnek járó személyijövedelemadó-kedvezmény a középfokú, majd ezután felsőfokú tanulmányokat folytató gyerek után?
3. cikk / 12 Családi kedvezmény hallgatói jogviszony szüneteltetése esetén
Kérdés: Figyelembe vehető kedvezményezett eltartottként a családi kedvezmény igénybevétele során a felsőoktatási intézményben tanuló gyermek abban az esetben, ha jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Továbbra is fennáll a nappali tagozatos hallgatói jogviszony ebben az esetben? A családban van egy középiskolás gyermek is, aki után a szülők családi pótlékot vesznek igénybe.
4. cikk / 12 Családi kedvezmény
Kérdés: Hogyan alakul a családi kedvezmény igénybevételi lehetősége az alábbi esetben? 3 gyermekével közös háztartásban élő édesanya családi kedvezményt vesz igénybe. A legidősebb gyermek saját jogán kapja a családi pótlékot, a középső gyermek 3. éves nappali tagozatos egyetemi hallgató, jelenleg 3 hónapos kötelező gyakorlati képzésén vesz részt, a harmadik gyermek pedig másodéves nappali tagozatos főiskolás. Ennek megfelelően a munkavállalónak 1 fő kedvezményezett eltartottja és 2 fő eltartottja van, és havi 33 000 forint összegű adókedvezményt vett igénybe. A három hónapos kötelező gyakorlaton részt vevő tanuló az első hónapban minimálbér alatti jövedelmet kapott, de a másik két hónapban ezt túllépték 30 ezer forinttal. Be kell nyújtani valamilyen igazolást a súlyosan fogyatékos legidősebb gyermek után, aki saját jogán kapja a családi pótlékot? Az elmúlt két évben semmilyen papírt nem küldtek be a kormányhivatalhoz. A figyelembevételhez elegendő megőrizni az iskolai látogatási igazolást?
5. cikk / 12 Gyámolt gyermek nagykorúvá válása
Kérdés: Jogosultak lesznek magasabb összegű családi pótlékra a saját gyermekeik után a korábbi gyámok a következő esetben? Egy házaspár az egyik szülő testvérének elhalálozása miatt annak kiskorú gyermekét saját háztartásában gyámként nevelte a 2 kiskorú saját gyermekével együtt. A gyámolt gyermek nagykorúvá vált, ezért a családi pótlékot saját jogán maga kapja, de nevelése továbbra is a házaspár otthonában történik, mert még középiskolában tanul, saját jövedelemmel nem rendelkezik. Ki és milyen feltételekkel jogosult a családi kedvezmény igénybevételére?
6. cikk / 12 Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
7. cikk / 12 Családi adókedvezmény és családi pótlék élettársak esetében
Kérdés: Jogosult lesz-e az apa mind az 5 gyermek után a családi adókedvezményre azoknak az együtt élő élettársaknak az esetében, akik 5 gyermeket nevelnek, az anyának mind az 5 sajátja, ebből 2 közös élettársával? 2009 szeptemberétől milyen arányban kell adóterhet nem viselő járandóságként a jövedelembe beszámítani a családi pótlék összegét az anyánál és az apánál?
8. cikk / 12 Élettársak családi adókedvezménye
Kérdés: Megoszthatja-e a jogosult az adóév végén a családi kedvezményt a vele közös háztartásban élő élettársával abban az esetben, ha 1 közös gyermekük van, valamint velük él a feleség előző házasságából született 2 gyermek is? A gyermeket egyedül nevelők magasabb összegű családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe, az adóelszámolásnál erről nyilatkoznak, valamint egymás adóazonosító jelét is feltüntetik a bevallásban.
9. cikk / 12 Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem utólagos bevallása
Kérdés: Az 1996. évben vásárolt ingatlan értékesítéséből az eladónak adóköteles jövedelme keletkezett. Az értékesítés 2005-ben volt, ugyanezen évben újabb lakást vásárolt. Az újabb lakás vásárlásánál banki hitelt vett fel a vételár teljesítéséhez. Megilleti-e az adókedvezmény a teljes vételárra, vagy csak az önerőként felhasznált összeg vehető figyelembe az adómentesség igénybevétele során? Amennyiben elmulasztotta az adózó az ingatlan értékesítéséből származó adóbevallást és ezzel együtt az adó befizetését is, mentesül-e, és ha igen, hány év után az adófizetési kötelezettség alól?
10. cikk / 12 Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai
Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
