37 cikk rendezése:
1. cikk / 37 Ideiglenesen Angliába költöző biztosított
Kérdés:
Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy Magyarországon biztosított nő Angliába utazik a férjével, aki ott kapott munkát? Az érintett nő Magyarországon biztosított, jelenleg GYED-ben részesül, és a Magyar Államkincstárral, valamint a NEAK-kal történt telefonos egyeztetéseket követően a NEU 70 formanyomtatványon bejelentette a külföldi tartózkodását, és a magyar jogviszonnyal kapcsolatos nyilatkozat után kapott egy határozatot a tajszám felfüggesztéséről. Helyesen járt el az érintett nő ebben az esetben? Valóban fel kell függeszteni a tajszámot ebben az esetben? Hogyan tudja helyreállítani a magyar biztosítási jogviszonyát, illetve milyen módon lesz jogosult orvosi ellátásra Magyarországon, illetve Angliában?
2. cikk / 37 Nagyszülői GYES
Kérdés: Jogosult nagyszülőként gyermekgondozást segítő ellátás igénybevételére a munkavállaló? A munkáltató felvilágosította, hogy az anya dolgozhat az ellátás mellett, de a dolgozó ragaszkodik a GYES igénybevételéhez.
3. cikk / 37 Nevelőszülő házastársának pótszabadsága
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha csak a saját gyermekre tekintettel számol pótszabadságot annak a munkavállalónak, akinek a felesége nevelőszülő, elvégezte az ehhez szükséges tanfolyamot, és ezután a nevelőszülői hálózat gyermekeket helyezett ki a családhoz? A házaspárnak egy közös gyermeke van, aki után a munkáltató megadta a két nap pótszabadságot, a dolgozó véleménye szerint azonban a nevelt gyermekek utáni szabadság is megilleti.
4. cikk / 37 Családipótlék-jogosultság
Kérdés: Meddig jogosult gyermeke után családi pótlékra a szülő? Mi az oka annak, hogy megszüntették a folyósítást, annak ellenére, hogy a gyermek még iskolába jár?
5. cikk / 37 Otthonfelújítási támogatás
Kérdés: Jogszerű az otthonfelújítási kérelem elutasítása abban az esetben, ha a kérelmező passzív jogon részesül gyermekgondozási díjban? A kérelmező úgy vélte, hogy a GYED időszaka alatt fennáll a biztosítási jogviszonya, majd az erre vonatkozó elutasítás után azzal érvelt, hogy ismételt kérelmet nem kell előterjesztenie, és immár nem a feltételezett biztosítási jogviszonya, hanem a részére megállapított gyermekgondozási díj alapján kérte a támogatás odaítélését. Álláspontját a kérelem elbírálására jogosult Magyar Államkincstár nem osztotta, és ismét elutasította a kérelmet.
6. cikk / 37 Családipótlék-jogosultság nagykorú gyermek után
Kérdés: Mit kell tennie a szülőnek abban az esetben, ha a gyermeke már elmúlt 18 éves, de még mindig kapja utána a családi pótlékot, és tart attól, hogy vissza kell fizetnie?
7. cikk / 37 Gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatása
Kérdés: Igényelheti a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatását egy közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy?
8. cikk / 37 Szülés után járó ellátások igénylése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a házastársával együtt élő édesanya az újszülött gyermekére tekintettel? Milyen módon igényelhetők az egyes ellátások? Hogyan kell igényelni a gyermek számára a taj-számot?
9. cikk / 37 Családi pótlék és családi kedvezmény
Kérdés: Hány éves korig jár a családi pótlék és az ehhez kapcsolódóan az eltartó szülőnek járó személyijövedelemadó-kedvezmény a középfokú, majd ezután felsőfokú tanulmányokat folytató gyerek után?
10. cikk / 37 Családi pótlék nagykorú gyermek után
Kérdés: Van valamilyen lehetősége a 18. életévét betöltött gyermeknek, hogy saját jogán igényelje a családi pótlékot abban az esetben, ha szüleivel nagyon megromlott a viszonya, ezért elköltözött otthonról, de az ellátást még mindig a szülők kapják?
