17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Jogosultsági idő
Kérdés: Jogszerző időnek minősül a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idő számítása során az 1993-ban nappali tagozaton szerzett védőnői diploma? A diploma megszerzéséhez 3 évfolyam elvégzésére volt szükség.
2. cikk / 17 Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
3. cikk / 17 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
4. cikk / 17 1959-ben született nő hiányzó jogosultsági ideje
Kérdés: Megszerezhető a hiányzó jogosultsági idő a 34 százalékos nyugdíjjárulék fizetésével járó megállapodás megkötésével annak az 1959-ben született nőnek az esetében, aki jelenleg 31 év munkaviszonnyal rendelkezik és két gyermekével gyermekenként 3 év GYED-et és GYES-t vett igénybe? Amennyiben ez nem járható út, és biztosítási kötelezettséggel járó, jogosultsági időnek minősülő jogviszonyt sem tud létesíteni a hiányzó három évre, akkor megoldást jelenthet, ha mezőgazdasági őstermelőként fizet – esetleg a kötelezőnél magasabb összegű – járulékot?
5. cikk / 17 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Jogosult lehet visszamenőlegesen 6 hónapra a rokkantsági ellátásra az a munkavállaló, aki hónapok óta krónikus betegségben szenved, és 2015. január 15-én éri el az utolsó 5 éven belül előírt 1095 napi szolgálati időt az ellátás megállapításához? Az igénylés beadásának napján állhat még munkaviszonyban, részesülhet táppénzben vagy munkanélküli-ellátásban? Milyen rendszeres pénzellátás folyósítása akadályozhatja meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? Milyen közterhekkel, illetve kedvezményekkel számoljon a vállalkozás, amennyiben tovább foglalkoztatja a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalót?
6. cikk / 17 1956-ban született nő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
7. cikk / 17 Szolgálati idő megvásárlása
Kérdés: Megvásárolhatja a 40 év szolgálati időhöz szükséges 3 évet egy női munkavállaló? Van-e lehetőség arra, hogy a munkaadó váltsa meg a hiányzó éveket? Meg kell szüntetni a munkaviszonyát, ha el tud menni nyugdíjba? Nyugdíjazása után dolgozhat újra a jelenlegi munkáltatójánál?
8. cikk / 17 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
9. cikk / 17 Egészségügyi ellátás és a jogviszony-ellenőrzés
Kérdés: Hová fordulhat az ingyenes orvosi ellátás érdekében az a magánszemély, aki az orvosnál tudta meg, hogy nem jogosult egészségügyi ellátásra, de erről semmilyen hivatalos értesítést nem kapott az egészségbiztosítási pénztártól?
10. cikk / 17 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
