3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
2. cikk / 3 Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
3. cikk / 3 GYED-en lévő kft.-tulajdonos jogviszonya
Kérdés: Egy 2003. február 28-án 3 fővel alakult kft. egyik tagja munkaviszonyban dolgozik a kft. tulajdonában levő élelmiszerboltban, valamint az ügyvezetői teendőket is ő látja el, megbízási szerződéssel, külön bérezés nélkül. Ez a női alkalmazott 2004. október 28-án szülte meg első gyermekét, jelenleg GYED-en van. 2006. márciustól újra dolgozik a boltban, de jövedelmet nem vesz fel, mert a GYED miatt biztosított jogviszony áll fenn, ezért nem is fizet járulékot maga után. Helyes-e, hogy nem fizet járulékot, illetve mekkora összeg után kellene fizetnie?
