16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Mezőgazdasági őstermelő ellátásai szülés esetén
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult az a mezőgazdasági őstermelő, aki 2011-ben kezdőként az akkori 78 000 forint összegű minimálbér után megfizette a járulékokat, 2011-ben a bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, amelyről nyilatkozott, így 10 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett? 2012 márciusában veszélyeztetett terhes lett, de a táppénzigényét elutasították, majd 2012. július 28-án szült. Milyen társadalombiztosítási ellátásra szerezhet jogosultságot, ha 2013-ban emelt összegű járulék fizetését vállalja?
2. cikk / 16 Ellátások harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Milyen kereset alapján állapítják meg a harmadik gyermek után járó ellátásokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2006. március 16. óta áll a munkáltató alkalmazásában, első gyermeke 2007. október 5-én, a második 2009. június 19-én született, a harmadik gyermek születésének várható időpontja pedig 2012. december 6.? A biztosított 2007. június 27-től nem rendelkezik munkabérrel, mert ettől az időponttól folyamatosan valamilyen egészségbiztosítási ellátásban, illetve GYES-ben részesül. Második gyermekével 2011. június 19-ig GYED-et kapott 3336,67 forint/nap összegben, azt követően jelenleg is GYES-ben részesül. 2012-ben a szerződés szerinti munkabére 263 000 forint/hó. Lesz-e különbség az ellátás összegében, ha a GYES lejártát követően vagy egy kicsit hamarabb visszamegy dolgozni, letölti a 80 munkanap szabadságát, és utána még a szülésig dolgozik?
3. cikk / 16 Amerikában szült őstermelő ellátásai
Kérdés: Hogyan kaphatja meg a terhességi-gyermekágyi segélyt és a GYED-et az az édesanya, aki bejelentett őstermelő, fizeti a tb-hozzájárulást, Magyarországon állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik, és 2012 januárjában Amerikában szült? Eljárhat-e nevében meghatalmazott az ügyintézéskor, illetve milyen okmányokra van szükség az eljárás során? Lehet-e visszamenőlegesen is igényelni az ellátásokat? Milyen összegű lesz a TGYÁS és a GYED?
4. cikk / 16 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Érdemes-e a szülés várható időpontja előtt igénybe vennie a szülési szabadságot annak a biztosítottnak, aki 2003-tól jelenleg is munkaviszonyban áll, 2009. szeptember 1-jétől ikerterhessége miatt keresőképtelen, és a szülés várható időpontja 2009. december 30.? A dolgozó 2008. évi havi átlagos jövedelme 400 000 forint volt, 2009-ben pedig a minimálbér, de a munkáltatója a minimálbér kétszerese után fizette meg a járulékokat? Mi lesz a GYED alapja?
5. cikk / 16 GYED alapjának kiszámítása
Kérdés: Helyesen számolták-e ki a GYED napi alapját az alábbi esetben? Egy 2000-től folyamatos munkaviszonnyal rendelkező biztosított 2008. július 30-án gyermeket szült. 2008. január 1-jétől 21-ig dolgozott, január 22-től február 8-ig betegszabadságon volt, február 9-től július 29-ig táppénzben, július 30-tól 2009. január 13-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, 2009. január 14-től pedig GYED-en van. A GYED napi összegét a 2008. évi tényleges jövedelme alapján számították ki, azaz a 2008. január 21-ig kapott munkabérből és a betegszabadság összegéből, így az ellátás napi összege jóval kevesebb, mint a táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély napi összege volt.
6. cikk / 16 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
7. cikk / 16 Táppénz alapja
Kérdés: Milyen jövedelem lesz a táppénz alapja 2008. július 4-én kezdődő keresőképtelensége esetén annak a munkavállalónak, akit 2007. március 6-tól foglalkoztat munkáltatója, de 2007. június 30-ig még nappali tagozatos főiskolai hallgató volt, azért a kifizetett munkabére után – az akkor hatályos jogszabályra tekintettel – pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem vontak? 2007. július 1-jétől már megtörtént a pénzbeli egészségbiztosítási járulék levonása, mivel a dolgozó hallgatói jogviszonya megszűnt. A munkavállaló szeptemberben szülni fog. Mi lesz az osztószáma a rendszeres és nem rendszeres jövedelmeknek? Nem rendszeres jövedelmek: 2007. július 4-én kifizetett 70 000 forint jutalom, mely a 2007. március 6-tól 2007. június 30-ig terjedő időben végzett munkáért járt (pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem vontak a jutalom összegéből), 2007. november 30-án kifizetett 2000 forint bankszámla-költségtérítés, 2007. december 3-án kifizetett 70 096 forint 13. havi bér.
8. cikk / 16 Eltartott és eltartó
Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
9. cikk / 16 Egészségbiztosítási ellátások alapja
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a napi átlagot a terhességi-gyermekágyi segélyhez és a gyermekgondozási díjhoz, ha a munkavállalónak nincs egy hónapnyi munkabére, hanem összesen csak 10 napot dolgozott?
10. cikk / 16 Megállapodás alapján szerzett egészségbiztosítási ellátások
Kérdés: Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a nő, aki 2005. augusztus 1-jétől kötött megállapodást az egészségbiztosítási ellátások megszerzésére, havonta fizeti a 15 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot, és várhatóan 2006. június 4-én fog szülni?
