Kisadózó vállalkozói tevékenység GYED folyósítása alatt

Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy fizetés nélküli szabadságon lévő munkaviszonyban álló dolgozó, aki a gyermek egyéves korát követően a GYED folyósításának tartama alatt egyéni vállalkozói tevékenységbe kezd, és a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választja? Egyéni vállalkozóként is jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre, valamint GYED-re abban az esetben, amennyiben ismét babát vár?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának a) alpontja értelmében nem minősül főállású kisadózónak az a kisadózó, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munka­viszonyban áll. Nyilvánvaló, hogy a fizetés nélküli szabadság tartama alatt – noha a GYED folyósítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […]   A gyermekgondozási segélyben, illetve a gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik (Cst. 24. §). Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Ellátások GYES melletti munkavégzés esetén

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja az alábbi esetben? Egy munkavállaló 2002. január 25-étől áll munkaviszonyban egy cégnél, ahol gyermekgondozási segély igénybevétele miatt 2006. augusztus 12-étől 2007. augusztus 11-éig fizetés nélküli szabadságot igényelt. A dolgozó a GYES folyósítása mellett 2006. augusztus 12-étől egy másik munkáltatónál munkaviszonyt létesített, majd 2007. február 2-ától ismételt terhessége miatt keresőképtelen állományba került. A GYES folyósítása melletti jogviszonyában a 15 nap betegszabadság lejártát követően 174 napig, azaz 2007. augusztus 15-éig jogosult táppénzre. A további keresőképtelenség időtartamára melyik jogviszonyból jogosult ellátásra, mi lesz az ellátás alapja?
Részlet a válaszából: […] ...belül 180 napi biztosítási ideje),a terhességi-gyermekágyi segély folyósítható a biztosított részére. (Ha aszülési szabadságot a gyermek születése napjától kívánja a dolgozó igénybevenni, úgy javaslom, hogy előtte minimum két nap fizetett szabadságot vegyenigénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...okból nem veszi terhesállományba a szülni készülő nőt, a szülési szabadság és a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása a gyermek születésének napjától kezdődik. Nem kifizetőhelyi foglalkoztató esetében a terhességi-gyermekágyi segélyt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.