12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
2. cikk / 12 Középiskolai tanuló szülése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a szülés után az a kismama, aki 2016 szeptemberétől középiskolai tanuló, de a 2019-es tanévet már nem kezdte meg, mert várandós, és a szülés várható időpontja 2020. január hónap vége? Az igénylő 2019. október 1-jétől egy betéti társaságban dolgozik munkaviszonyban, adminisztrátor munkakörben. Amennyiben jogosult ellátásokra, akkor milyen összegre számíthat?
3. cikk / 12 Gyermekápolási táppénz alapja többes jogviszony esetén
Kérdés: Mi lesz a gyermekápolási táppénz alapja, mennyi ideig jár az ellátás az alábbi esetben? Egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltató 2018. július 16-tól foglalkoztatja munkaviszonyban az alkalmazottját, aki 2012. november 16-án született gyermeke betegsége miatt egyedülállóként gyermekápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a kifizetőhelyre 2018. augusztus 6-tól. A munkavállaló 2011. május 3-tól 2017. szeptember 30-ig "A" munkáltatónál, 2017. november 16-tól 2018. június 20-ig "B" munkáltatónál állt munkaviszonyban, jelenlegi foglalkoztatója mellett pedig 2018. június 21-től "C" munkáltatónál is munkaviszonyban áll. Figyelembe kell venni az előzményeket a gyermek jogán igénybe vett GYÁP-napok tekintetében? Amennyiben igen, csak a megszűnt jogviszonyok vonatkozásában, vagy a párhuzamosan fennálló jogviszonyban eltöltött gyermek-ápolási napokat is?
4. cikk / 12 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: A keresőképtelenség vagy a táppénz folyósításának kezdetétől számított egy évig jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. április 25-től keresőképtelen, és 2016. május 14-től részesült az ellátásban? A munkavállaló a megelőző évben nem volt keresőképtelen állományban. Meghosszabbítható a táppénz ideje, ha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen állományban marad? Amennyiben nem, akkor mi a munkáltató teendője? Kiadható részére az összegyűlt szabadsága úgy, hogy nincs érvényes "üzemorvosija"? A munkavállaló védett korban van, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és más munkakört nem tud a munkáltató a részére biztosítani.
5. cikk / 12 Gyermekápolási táppénz
Kérdés: Meddig és milyen összeg alapulvételével folyósítható a gyermekápolási táppénz annak a munkavállalónak, aki 2016. november 3-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, előző munkaviszonya 2013. február 4-től 2016. október 18-ig tartott, és négyéves gyermeke otthoni ápolása címén nyújtotta be a táppénzigényt a 2016. november 10-től 18-ig tartó időszakra?
6. cikk / 12 Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló táppénze
Kérdés:
Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? A 2009. október 19-től rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló 2015. január 26-tól 7 órás munkaviszonyban dolgozik jelenlegi munkáltatójánál. 2011. április 18-tól 2012. november 30-ig óvodában dolgozott, 2012. október 6-án gyermeke született, és 2013. február 1-jétől GYES-ben részesül. A dolgozó gyermekápolási táppénzt igényelt 2015. február 2-től február 9-ig 3 éven aluli gyermeke után, ezért a kifizetőhely 50 százalékos táppénzt számfejtett 2015. február 8-ig, február 9-re pedig fizetés nélküli szabadságot kapott.
7. cikk / 12 GYÁP-jogosultság
Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén GYÁP-ra az a munkavállaló, aki határozott időre szóló munkaszerződéssel, napi 8 órás munkaidőben dolgozott 2013. október 1-jétől 2015. március 31-ig, majd a határozott idő lejárta után két 4 órás munkaviszonyt létesített 2015. április 1-jétől, illetve 2015. május 4-től, és 2015. május 7-től gyermeke betegsége miatt gyermekápolási táppénzt igényelt?
8. cikk / 12 GYÁP alapja
Kérdés: Milyen jövedelem alapján állapítható meg a gyermekápolási táppénz annak az édesanyának az esetében, aki 2015. március 2-án lépett be jelenlegi munkahelyére, 2015. március 16-tól 20-ig GYÁP-ot kapott, és 2015. június 15-től június 19-ig ismét GYÁP-ra válik jogosulttá? A munkavállaló előző munkaviszonya 2008. január 7-től 2015. február 22-ig állt fenn. Első alkalommal az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelme volt, amelynek összege 300 000, 2015. június 1-jétől 350 000 forint.
9. cikk / 12 GYÁP összegének megállapítása
Kérdés: Munkáltatóváltásnak tekintendő a táppénz összegének megállapításánál a ki- és belépés abban az esetben, ha a dolgozó több mint tízéves munkaviszonya 2014. április 4-én megszűnt, de ahol állást ígértek neki, ott mégsem sikerült elhelyezkednie, ezért 2014. május 2-ától ismét munkaviszonyban állt az eredeti munkahelyén, és 2014. május 28-tól 2014. június 6-ig beteg gyermekének ápolása címén GYÁP-igényt nyújtott be? Alkalmazni kell ebben az esetben Eb-tv. 48. §-ának (6/a) bekezdésében foglaltakat?
10. cikk / 12 GYÁP igénybevétele GYES folyósítása mellett
Kérdés: Jogosult-e a GYÁP igénybevételére az a 2000. január 1-jétől munkaviszonyban álló dolgozó, aki 2002. november 5-én szült, a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyt, annak lejártát követően gyermekgondozási díjat, majd gyermekgondozási segélyt vett igénybe, a gyermekgondozási segély folyósítása mellett 2005. október 1-jétől napi 4 órában visszament dolgozni, és 2005. október 7-től 19-ig gyermeke betegsége miatt keresőképtelen volt?
