Járulékok utólagos levonása

Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
Részlet a válaszából: […] ...elmulasztott járulék után az Art. rendelkezései szerint önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg.Az elszámolási gyakorlatot döntően meghatározza, hogy a munkavállaló jelenleg is foglalkoztatottként állományban van-e, vagy időközben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Letiltás kamatai

Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.
Részlet a válaszából: […] ...deklarált készfizető kezesi felelősség ismeretében különös, hogy a végrehajtási eljárások tekintetében rendszerint kevés gyakorlattal rendelkező munkáltató, illetve annak képviselője a hatályos normaszöveg három elkülönült fejezetét kivonatolva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Letiltás szabályai

Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
Részlet a válaszából: […] ...50 százalék erejéig – a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni.A nyugellátás ugyan az árvaellátás eltérőségével, de gyakorlatilag a munkabérre vonatkozó szabályok alkalmazásával végrehajtás alá vonható.A markáns elkülönítés az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Végelszámoló biztosítási jogállása

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 7. számának 176. kérdésével kapcsolatban kérdezi olvasónk, hogy mi a helyzet a kft. esetében, ahol a társaság szintén végelszámolással kíván megszűnni, és a végelszámoló az egyik tulajdonos, aki korábban a társaság tevékenységében személyesen közreműködött. Helyes-e az az eljárás, hogy a tagsági jogviszonyában a továbbiakban nem vesz fel jövedelmet, de megállapodást köt a tb-vel a járulékok fizetésére? Ebben az esetben a megszűnni kívánó társaságot semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem terheli?
Részlet a válaszából: […] ...társaság a tevékenységét a Gt. rendelkezései szerint megkezdheti.A tagok személyes közreműködésének megszüntetésével kapcsolatosan a gyakorlatban a megszűnés időpontját a valós tevékenységgel vagy a társasági szerződésben rögzített adatokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Adatszolgáltatási kötelezettség időtartama

Kérdés: Milyen jogszabályok írják elő, hogy a foglalkoztatóknak gyakorlatilag időbeli korlát nélkül biztosítaniuk kell az általuk foglalkoztatott személyek biztosítási jogviszonyára, valamint kereseti-jövedelmi adataira vonatkozó bizonylataik ellenőrzését a nyugdíj-biztosítási revízió számára?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő – Tbj-tv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott – nyilvántartás adatainak az ellenőrzésére, a biztosítási jogviszony megállapítására és törlésére vonatkozó határozat meghozatalára, a Tbj-tv. 54. §-a felhatalmazása alapján a járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.