Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...jogi szerződés alapján történő munkavégzés [Gt. 91. § (2) bekezdés].Nézzük meg, hogyan alkalmazandók ezek a rendelkezések a gyakorlatban, mit jelent ez a kültag foglalkoztatására és közterheire vonatkozóan.A személyes közreműködés azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Beltag jogviszonyának utólagos megállapítása

Kérdés: Egy betéti társaságnál beltagváltás történt 2003. november 27-én. A társaságnak egy beltagja van, aki a cégvezetésre jogosult. A beltag semmilyen más biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. Az APEH vizsgálatot tartott a bt.-nél a biztosítási jogviszony megállapítása céljából. Mivel a társaság 2003. és 2005. évben nem tevékenykedett, ezért erre a két évre nem állapított meg biztosítási kötelezettséget a beltagnak, így járulékfizetést sem a minimálbér figyelembevételével. 2004. és 2006. évre a tényleges és személyes közreműködés létrejött a beltag részéről, ekkor a minimálbér alapulvételével megállapították a biztosítási jogviszonyt, és előírták a járulékfizetést. Helyes-e ez a gyakorlat az APEH részéről? Véleményem szerint a beltagnak a létrejött tagsági viszonya után – kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó főállású tagként – 2003. és 2005. évben is legalább a minimálbér figyelembevételével a járulékokat meg kellett volna fizetnie.
Részlet a válaszából: […] Egyetértünk olvasónkkal, hiszen az adóhatóság ezzelellentmond saját maga a 2000/28. és 2000/134. adózási kérdésekben taglaltálláspontjának.A problémát az okozza, hogy az eljáró ellenőrvisszamenőlegesen alkalmazta az új Gt. 91. § (2) bekezdését, mely szerint nemminősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Gazdasági társaság tagjának jogviszonya

Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
Részlet a válaszából: […] ...viszonyai alapján az alá-, fölérendeltségben végzett munkavégzés ténylegesen megvalósul-e.Egyes munkaügyi bíróságok ítélkezési gyakorlata szerint, amennyiben a munkáltatói jogkört a vezető tisztségviselő felett a taggyűlés gyakorolja, a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.