16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnése
Kérdés: Alkalmas a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony esetén elvárt munkáltatói igazolás az Flt.-ben meghatározott adattartalommal rendelkező igazolás kiváltására, vagy a jogviszony megszűnése esetén mindkettőt ki kell adni?
2. cikk / 16 Igazolatlan hiányzás
Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
3. cikk / 16 Felmondás keresőképtelen munkavállalónak
Kérdés: Milyen módon tud felmondani határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának a munkáltató abban az esetben, ha többszöri felszólításra sem tett eleget a szakmai követelményeknek, majd egy nap munkáját otthagyta, mondván, hogy a felmondásával jön vissza, de felmondás helyett a keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolást adta le? A munkavállaló térdét korábban megműtötték, és ezért van jelenleg táppénzen, a betegszabadságát már kimerítette. A munkavállaló kezdeményezte az orvosi felülvizsgálatot, mert véleménye szerint a dolgozó jelenlegi munkakörét betegsége miatt nem tudja elvégezni. Terheli végkielégítés-fizetési kötelezettség a munkáltatót ebben az esetben? Ha igen, milyen mértékben?
4. cikk / 16 Bíróság által megítélt összegek
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
5. cikk / 16 Szabadság kiadása a felmondási idő alatt
Kérdés: Rendelkezhet-e jogszerűen a munkáltató a munkavállaló éves rendes szabadságának kiadásáról a munkaviszony munkáltatói felmentéssel történő megszüntetése esetén a felmondási időtartam alatt?
6. cikk / 16 Munkahelyi alkoholfogyasztás
Kérdés: Milyen szankciókkal élhet a munkáltató a rendszeresen alkoholt fogyasztó alkalmazottakkal szemben? Elfogadható megoldás-e az átmeneti munkabércsökkentés?
7. cikk / 16 Végelszámolás alatt álló társaság GYED-en lévő alkalmazottai
Kérdés: Mi a teendője a végelszámolónak abban az esetben, ha a végelszámolás alatt álló társaságnak két GYED-en lévő alkalmazottja van? Védi-e őket továbbra is a felmondási tilalom, meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyukat közös megegyezéssel? Ki kell-e fizetni az ellátás idejére járó szabadság teljes összegét, vagy csak az időarányos részt a végelszámolás befejezéséig?
8. cikk / 16 Elhunyt munkavállaló járandóságai
Kérdés: Kifizethető-e a 2009. július 3-tól 2009. július 27-ig tartó időszakra járó táppénz a házastárs részére abban az esetben, ha a munkavállaló 2009. július 27-én meghalt, és a táppénzes papírok 2009. augusztus 31-én kerültek a kifizetőhelyhez? A hagyaték részét képezi-e a munkavállaló 38 napra járó szabadságmegváltása?
9. cikk / 16 Versenytilalmi megállapodás
Kérdés: Mi a célja a versenytilalmi megállapodás jogintézményének a munkajogban, milyen előírásokra, alapelvekre kell figyelemmel lenniük a szerződő feleknek a versenytilalmi megállapodás előkészítése, létrehozása, módosítása, megszüntetése során, milyen jogkövetkezményei vannak a versenytilalmi megállapodás megszegésének?
10. cikk / 16 Szabadság megállapítása
Kérdés: Vonatkozik-e a kismamákra is a szabadság kiadásának szigorítása, azaz a szabadságot abban az évben kell kiadni, amikor esedékes? Úgy értesültünk, hogy a GYED és GYES idejére járó fizetés nélküli szabadság kiadása előtt előbb az éves rendes szabadságot (szülési szabadság, ill. GYED első évére járó szabadságot) kell kiadni. Igaz ez? A gyakorlat szerint eddig a munkába állás előtt adtuk a szabadságot. Öregségi nyugdíjba vonulónak is arányosan jár-e az éves szabadsága a munkaviszonyának megszűnéséig, vagy jár neki a teljes éves szabadság, illetve vissza kell-e vonni, ha többet használt fel? Mi történik, ha a nyugdíjas mégis tovább dolgozik?
