7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Felmondás keresőképtelen munkavállalónak
Kérdés: Milyen módon tud felmondani határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának a munkáltató abban az esetben, ha többszöri felszólításra sem tett eleget a szakmai követelményeknek, majd egy nap munkáját otthagyta, mondván, hogy a felmondásával jön vissza, de felmondás helyett a keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolást adta le? A munkavállaló térdét korábban megműtötték, és ezért van jelenleg táppénzen, a betegszabadságát már kimerítette. A munkavállaló kezdeményezte az orvosi felülvizsgálatot, mert véleménye szerint a dolgozó jelenlegi munkakörét betegsége miatt nem tudja elvégezni. Terheli végkielégítés-fizetési kötelezettség a munkáltatót ebben az esetben? Ha igen, milyen mértékben?
2. cikk / 7 Felmondás nyugdíjazás miatt
Kérdés: Hogyan és mikor kell felmondania annak a munkavállalónak, aki 1976. június 20. óta folyamatosan dolgozik, és 2016. júliusban szeretné beadni a nők kedvezményes nyugdíja iránti igényét? Jár a végkielégítés ebben az esetben, illetve milyen juttatásokra lesz jogosult a dolgozó olyankor, ha 1978. július 20. óta dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2 gyermekkel volt GYES-en?
3. cikk / 7 Bíróság által megítélt összegek
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
4. cikk / 7 Munkaviszony megszüntetése munkavállaló nyugdíjazása miatt
Kérdés: A munkáltatónak vagy a munkavállalónak kell felmondania abban az esetben, ha egy 15 éve a cégnél dolgozó munkavállaló 2015. június 7-én betölti a nyugdíjkorhatárt, igénybe szeretné venni az ellátást, és a nyugdíjba vonulás egyik feltétele, hogy ne álljon munkaviszonyban? A cég a nyugdíjazás után tovább szeretné foglalkoztatni a dolgozót. Kell végkielégítést fizetni ebben az esetben?
5. cikk / 7 Végelszámolás alatt álló társaság GYED-en lévő alkalmazottai
Kérdés: Mi a teendője a végelszámolónak abban az esetben, ha a végelszámolás alatt álló társaságnak két GYED-en lévő alkalmazottja van? Védi-e őket továbbra is a felmondási tilalom, meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyukat közös megegyezéssel? Ki kell-e fizetni az ellátás idejére járó szabadság teljes összegét, vagy csak az időarányos részt a végelszámolás befejezéséig?
6. cikk / 7 Szabadság megállapítása
Kérdés: Vonatkozik-e a kismamákra is a szabadság kiadásának szigorítása, azaz a szabadságot abban az évben kell kiadni, amikor esedékes? Úgy értesültünk, hogy a GYED és GYES idejére járó fizetés nélküli szabadság kiadása előtt előbb az éves rendes szabadságot (szülési szabadság, ill. GYED első évére járó szabadságot) kell kiadni. Igaz ez? A gyakorlat szerint eddig a munkába állás előtt adtuk a szabadságot. Öregségi nyugdíjba vonulónak is arányosan jár-e az éves szabadsága a munkaviszonyának megszűnéséig, vagy jár neki a teljes éves szabadság, illetve vissza kell-e vonni, ha többet használt fel? Mi történik, ha a nyugdíjas mégis tovább dolgozik?
7. cikk / 7 Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében
Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
