Megszakítás nélküli munkarend

Kérdés: Egy szórakoztatótevékenységet folytató betéti társaságnál a nyitvatartási idő délelőtt 11.00 órától másnap hajnali 03.00 óráig tart. Az Mt. 118. § (2) bekezdés szerinti 6 órát meghaladja a zárvatartási idő. Ebben az esetben a munkavállalók milyen munkarendben dolgozóknak minősülnek, és hogyan kell részükre a délutáni, illetve az éjszakai műszakpótlékot elszámolni? Hogyan kell részükre a heti pihenőnapokat kiadni? Az egység egy bevásárlóközpont területén üzemel, de a nyitvatartási idő nem esik egybe teljesen a bevásárlóközpont nyitvatartási idejével. Törvényesen alkalmazhatóak-e a megszakítás nélküli munkarendre vonatkozó előírások?
Részlet a válaszából: […] ...megállapíthatóságát. A kérdéses esetben nevesített tevékenységi kör önmagában egyértelmű iránymutatást nem ad.A jogalkalmazói gyakorlat például az élet-, egészség-, vagyonbiztonság megóvását tekinti indokolt szempontnak.A kapcsolódó kérdésekre adatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Portások munkaideje

Kérdés: Foglalkoztathatja-e egy vállalkozás 24/48 órás munkabeosztásban a munkaviszony keretében alkalmazásban álló portásokat? Mennyi a maximális (túlóra nélküli) havi órakeretük abban az esetben, ha a cégnél nincs kollektív szerződés? Helyesen jár-e el ugyanez a munkáltató, ha a teljesítménybéres dolgozóknak 7 órára számol el bért abban az esetben, ha nem teljesítménybéres munkát végeznek, hanem időbérben – átlagbérrel – számolják el napjaikat, mivel a 8 órából ténylegesen csak 7 órát dolgoznak és 1 óra munkaszünet?
Részlet a válaszából: […] ...azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.Az állandó bírói gyakorlat értelmében készenléti jellegű a munkakör, ha a tényleges munkavégzés – a munkakör jellegére, az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó társaságnál a munkarend hétfőtől vasárnapig tart úgy, hogy két nap munka után egy nap pihenőnap jár a dolgozóknak. Megilleti a munkavállalót a délutános pótlék abban az esetben, ha 09.00-17.00 óráig van beosztva, majd a másik nap 11.00-22.00 óráig? Ha a társaság fizetett ünnepen nyitva tart, és a dolgozó nincs beosztva, jár-e neki a fizetett ünnep? A társaság egyik beltagja munkaviszonyban, a másik tagi jogviszonyban végzi tevékenységét. Ugyanúgy vonatkoznak-e rájuk ezek a szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...az a munkavállaló minősül műszakos munkaidő-beosztású dolgozónak, akinek a műszakbeosztása időszakonként változik.Az állandó bírói gyakorlat értelmében nem jogosult műszakpótlékra eltérő megállapodás hiányában például az állandó éjszakai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Nagykorú szakközépiskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen szerződéssel, milyen időkeretben lehet alkalmazni 2004. május 1-jétől a nagykorú, nappali tagozatos szakközépiskolai hallgatókat?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérdés a tanulókra mint munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalókra, vagy a tanulók szakképzés keretében történő gyakorlati foglalkoztatására vonatkozó rendelkezésekre irányul-e?Az Mt. a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Pihenőidő több műszakos munkarendben

Kérdés: Kiadható-e szabadság pihenőnap megszakításával, vagy csak a szabadság lejártát követően adható ki pihenőnap annak a három műszakos munkarendben foglalkoztatott, hétvégén is műszakban lévő ápoló-gondozó munkavállalónak, aki egyhavi munkaidőkeretben dolgozik? Pihenőnapnak számít-e a hétvége, és ezzel meg lehet-e szakítani a szabadságát, vagy a szabadságnak ebben az esetben folyamatosnak kell lennie?
Részlet a válaszából: […] ...ismerete nélkül, a kérdésekre konkrét válaszok nem adhatók.Az Mt. 135. §-ában foglalt rendelkezésekhez az irányadó bírói gyakorlat a következő megjegyzéseket fűzi:A rendes szabadság mértékét az Mt. munkanapokban állapítja meg, ezért a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Távolléti díj

Kérdés: Az Mt. 137. § (1), (3) bekezdése alapján a 15 munkanap betegszabadság idejére a távolléti díj 80 százaléka jár. Beletartozik-e a távolléti díjba az alapbéren kívül az évek óta rendszeresen kapott mozgó bér, délutános műszakpótlék, túlmunkadíj? Ha igen, számfejtheti-e egy munkáltató csak az alapbér alapján a betegszabadságra járó keresetet azzal az indoklással, hogy a különféle rendszeres pótlékokkal azért nem számol, mert azok a munkaszerződésben nincsenek rögzítve?
Részlet a válaszából: […] ...fizetését írja elő, annak számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló személyi alapbére. A kialakult gyakorlat értelmében a bérpótlék az átlagostól eltérő feltételek között végzett munkáért járó ellenszolgáltatás (díjazás)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
1
6
7