36 cikk rendezése:
1. cikk / 36 Idényjellegű tevékenység
Kérdés: Milyen speciális munkajogi szabályok vonatkoznak az idénymunkára?
2. cikk / 36 Igazolatlan hiányzás
Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
3. cikk / 36 Nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalók
Kérdés: Kell pótlékot fizetni a vasárnapi munkavégzés után, illetve a rendelkezésre állási idő után milyen díjazás illeti meg a nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalókat? Lehet alkalmazni háromhavi munkaidőkeretet ebben az esetben? Levonható a kiküldetési díj a kötelező német minimálbérből?
4. cikk / 36 Munkaidő nyilvántartása
Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
5. cikk / 36 Munkakör egyoldalú átminősítése
Kérdés: Átminősítheti-e egyoldalúan készenléti jellegű munkakörré a munkáltató egy üzemanyagtöltő állomáson dolgozó munkavállalója munkakörét abban az esetben, ha az ügyfélforgalom az utóbbi időszakban jelentős mértékben csökkent, és ezért a kútkezelői munkafeladatokat ellátó munkavállaló munkaidejének egy jelentős részét pihenéssel, várakozással, rendelkezésre állással tölti el, vagy a munkakör minősítéséhez szükséges a munkavállaló hozzájárulása is?
6. cikk / 36 Távollét díj számítása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a távolléti díjat a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében 2012. július 1-jétől, illetve 2013. január 1-jétől?
7. cikk / 36 Banki ügyfélszolgálatos dolgozók délutáni műszakpótléka
Kérdés: Köteles-e a munkáltató délutáni műszakpótlékot fizetni a 14.00 és 20.00 óra közötti időtartamban végzett munkára annak a két munkavállalónak, akik az ügyfélszolgálati teendőket látják el egy banknál, ezért egyikük 12.00 órától 20.00 óráig dolgozik, a másik pedig rendes munkaidőben, és hetente váltják egymást? A banknál a rendes munkaidő 8.30-tól 17.30-ig tart. Az egy napon belül történő váltás nem valósul meg a munkavégzésben.
8. cikk / 36 Részmunkaidős munkavállalók szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató a heti 30 órás, napi 10 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalói szabadságának elszámolásánál abban az esetben, ha a törvény alapján járó éves szabadságnapokat osztja 5-tel és megszorozza hárommal, tekintettel arra, hogy a működtetésében álló étterem nyitvatartási engedélye csak csütörtök, péntek és szombati napokra 18.00 órától reggel 4.00 óráig szól, és a munkavállalók a többi napon nem dolgoznak? Hogyan kell kiszámolni és kiadni ebben az esetben a betegszabadságot? Jár-e még egyéb juttatás a dolgozóknak a 15 százalékos éjszakai pótlékon túl abban az esetben, ha minden dolgozó azonos időpontban dolgozik?
9. cikk / 36 Vezető állású munkavállaló szabadsága
Kérdés: Milyen előírások, szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalóra az éves rendes szabadságnapok felhasználása, kiadása tekintetében?
10. cikk / 36 Kilépő munkavállaló műszakvezetői pótléka
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.
