13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
2. cikk / 13 Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény
Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
3. cikk / 13 Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
4. cikk / 13 Egyszemélyes kft. külföldön biztosított ügyvezetője
Kérdés: Van valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetőjének abban az esetben, ha külföldön főállású alkalmazottként biztosított, és erről A1-es igazolással is rendelkezik? Valóban nem kell beadni a '08-as bevallásokat? A magyar cég továbbra is működik, bevételszerző tevékenységet végez, és alkalmazottal nem rendelkezik.
5. cikk / 13 Erzsébet-utalvány és más béren kívüli juttatások megbízott részére
Kérdés: Alkalmazhatóak a béren kívüli juttatásra vonatkozó adózási szabályok abban az esetben, ha egy cég a folyamatos megbízási szerződés alapján foglalkoztatott magánszemélyek részére a rendszeres megbízási díj mellett Erzsébet-utalványt és helyibérlet-juttatást is kíván adni?
6. cikk / 13 Ausztriában dolgozó magyar vállalkozó közterhei
Kérdés: Helyesen jár el az egyszemélyes kft., ha a 'T1041-es lapon megszünteti annak a magyar állampolgárságú társas vállalkozónak a jogviszonyát, aki Ausztriában munkaviszonyban áll, és az osztrák biztosító által kiadott A1-es igazolás értelmében ott biztosított? A magánszemély Magyarországon rendelkezik állandó lakhellyel. A vállalkozás EU-s adóalanynak is teljesít szolgáltatást. Milyen esetben keletkezik Magyarországon járulékfizetési kötelezettsége a vállalkozónak, be kell-e nyújtani a '08-as bevallásokat, illetve van-e valamilyen adó- vagy biztosítási kötelezettsége az ausztriai törvények alapján a magyarországi vállalkozásával kapcsolatban?
7. cikk / 13 Jogosultság ekho választására
Kérdés: Választhatja az ekho szerinti adózást az a megbízási jogviszonyban álló magánszemély, aki rendelkezik ugyan máshol munkaviszonnyal, de ebben a munkaviszonyában munkabére havonta nem éri el a minimálbér összegét? A 25 milliós ekho maximum arányosítását alkalmazza, vagy figyelmen kívül kell hagyni az ekhóra tett nyilatkozatát a minimálbér hiánya miatt?
8. cikk / 13 Munkáltató által nyújtott internethasználat díjának közterhei
Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség keletkezik a munkáltató által nyújtott internethasználat díja után?
9. cikk / 13 Széchenyi Pihenő Kártya
Kérdés: Van-e már lehetőség arra, hogy a munkáltató befizetéseket teljesítsen a dolgozók Széchenyi Pihenő Kártyájára? Milyen feltételekkel teljesíthető az utalás?
10. cikk / 13 Háztartási munka
Kérdés: Hogyan válhat beszámíthatóvá a szolgálati időbe a háztartási munka időtartama annál a munkavállalónál, aki heti két alkalommal jár egy idős asszonyhoz takarítani, illetve segíteni a háztartásban adódó egyéb munkák (pl. bevásárlás, vasalás) elvégezésében, és eddig AM könyvvel, majd egyszerűsített foglalkoztatásra kötött munkaszerződéssel végezte a háztartási munkát, ami számára nyugdíjba beszámító időt jelentett? A munkavállalónak nincs más munkája, csak ebből él, de a foglalkoztató úgy értelmezte az új törvényt, hogy háztartási munkával nem lehet szolgálati időt szerezni.
